Videókurzus készítés

Bevezető

Videókurzusokat készítek, amelyeket a CUBIX Institute of Technology értékesít és üzemeltet. Teljesen amatőr módon kezdtem. Ezen az oldalon összefoglalom a tapasztalataimat.

Cubix profilom ez: https://courses.cubixedu.com/users/view/163510. Az alábbi képzések érhetőek el:

A képzések felépítése

Többféle képzési forma van. Itt most a 12 hetes képzési formára szorítkozunk.

A 12 hetes mentorált képzés felépítése

A 12 hét 10 hét tananyagból és 2 hét vizsgaidőszakból áll. A képzés csoportokkal indul. Egy-egy csoportnak van egy belső sebessége: adott, hogy melyik héten melyik tananyag kerül terítékre.

Lehetőség van kiterjeszteni két héttel a képzést, azaz a feladatok beadási határidejét ennyivel kitolni.

Egy-egy anyagrész az alábbi komponensekből áll:

  • Elmélet
  • Demó
  • Teszt
  • Házi feladat

Egy héten belül több anyagrész is lehet (pl. ilyen a Python alapképzés), ill. nagyobb anyagrészek esetén egy anyagrész több hétig is eltarthat (ilyen van például a Python középhaladó képzésben).

Egy-egy hétre kb. 2,5-3 órányi anyag készül, ettől nagyon jelentősen eltérni nem érdemes. A feldolgozásához (beleértve a videók megnézését, az ott elhangzottak kipróbálását, a házi feladatok megoldását és a teszt megoldását) kb. 8-12 órányi időre van szükség hetente. Ez tehát munka mellett is végezhető, viszont jelentős elköteleződést is jelent egyúttal.

Elmélet

Tipikusan valamilyen prezentációs alkalmazással (a legtöbbször ez a PowerPoint) készítünk egy elméleti áttekintést. Igazából az elmélet is félrevezető lehet, tkp. arról szól a dolog, hogy a kódot nem élőben írjuk be és futtatjuk le, de jellegét tekintve ez is gyakorlati.

Egy-egy anyagrészen belül célszerű kisebb egységekre felbontani. A befogadó képességet is figyelembe véve célszerű 20-30 perc alatt tartani a videók hosszát. (Ezt magamnak is írom, mert sok esetben nem tartottam be.)

Ez a rész a szöveg mellett tartalmazhat ábrákat, videókat, animációkat, külső weboldalakat is stb.

Nem elég csak megmutatni a diát, részéletesen el kell mondani. Fontos, hogy a hallgatók lássák és hallják is (majd kipróbálva tapasztalják), hogy minél több érzékszervük "meg legyen mozgatva", úgy jobban rögzül.

Demó

Ez a képernyőfelvételes rész. Az előző szakaszban elmondjuk, hogy hogyan kellene működnie, itt pedig megmutatjuk működés közben. Erre amiatt van szükség, mert a tényleges futtatáskor sokszor van valami különlegesség, olyan beállítás, ami itt jön elő, ill. meg tudjuk mutatni, hogy mit hova kell beírni, pontosan hova kell kattintani. A résztvevők leginkább ez alapján tudják megismételni és önállóan gyakorolni a témát.

Teszt

Egyelőre csak feleletválasztós teszt létezik, 4 válaszlehetőséggel, melyből egy a helyes. Remélhetőleg egyéb lehetőségek is lesznek a jövőben, pl. összekapcsolás, kiegészítés stb. De végülis egész sokmindent vissza lehet vezetni a feleletválasztós módszerre. Példa az összekapcsolásra: ha a helyes kapcsolás 1-A, 2-B, 3-C, 4-D, akkor ebből 4 kérdést csinálunk, külön rákérdezünk az 1-re, 2-re, 3-ra, 4-re, és mind a 4 esetben a 4 válaszlehetőség az A, B, C és D.

A kérdéseket igyekszem úgy összeállítani, hogy mindegyik megválaszolható legyen az elméleti anyag alapján.

Célszerű mindegyik anyagrészhez megfelelő számú kérdést feltenni. A saját képzéseimhez igyekeztem mindegyik anyagrészhez 10 kérdést alkotni.

Házi feladat

Mindegyik anyagrészhez tartozik házi feladat. Technikailag ezek tipikusan összevonódnak, és hetenként kell feltölteni, adott esetben egyszerre többet.

A feladatokat tipikusan össze kell tömöríteni, ugyanis a rendszer csak néhány fájlformátumot fogad el.

Egy ötlet, amit nem alkalmaztam az első képzésem során (Python alapképzés), később viszont igen, és nagyon hasznosnak bizonyult: egy összefoglaló leírást kell készíteni a megoldásról. Ennek többek között az is a praktikus oka, hogy általában tág teret hagyok a résztvevőknek a feladat megoldásához: valamilyen, az adott anyagrészhez kapcsolódó tevékenységet kell végrehajtani. Van persze mindig konkrét ötlet, ha valakinek semmi sem jut eszébe. Ez egyúttal megkönnyíti az értékelést is.

Szorgalmi feladatok

A házi feladaton felül érdemes további szorgalmi feladatokat feladni. Azon túl, hogy gyakorolni rendkívül hasznos, ez felpezsdítheti a live alkalmakat is.

Vizsgafeladat

A vizsgafeladat méreteiben nagyobb mint a házi feladatok. Úgy érdemes megalkotni, hogy az anyag minél nagyobb részét lefedje. Ez persze nem egyszerű olyan esetben, amikor sok, egymástól meglehetősen független területet ölel fel a képzés (pl. Szoftverfejlesztési eszközök és módszerek, de részben ilyen a Python középhaladó is). Itt általában még nagyobb szabadságot adok a hallgatóknak, de mindig van valamilyen alapértelmezett feladat, hogy ha nincs más ötlete a "vizsgázónak".

Prezentáció készítés

A prezentációs tréningek alaptézise, hogy a téma ill. az előadó személye áll a központban, és a prezentáció csak egy segédeszköz. Így jóval kisebb jelentősége van a prezentáció technikai részleteinek, mint azt elsőre gondolnánk. De nem teljesen elhanyagolható, így leírok pár tippet és trükköt, ami alkalmazok.

Általános szempontok

A prezentáció készítés általános szempontjai:

  • Egyszerre kevés információ jelenik meg. Az esetek nagy részében pár szó, ami egy sorban kifér. Ez tipikusan egy kettes mélységű szöveg.
  • Minimalizálom a formázásokat. Használom a félkövér és a dőlt betűt, időnként az aláhúzást, kiemelésre időnként a pirosat, valamint külön betűtípust használok a fix karakterszélességre, de ezen felül igyekszem kerülni a sokféle formázást.
  • Csak a megjelenés, esetleg az eltűnés animációt használom, és kerülöm a mindenféle berepülő és egyéb animációkat.
  • Igyekszem ugyanazt a formázást konzekvens módon használni. Például egy fogalom angol megnevezését dőlt betűsen szedem, és ezt egyrészt azt jelenti, hogy az összes ilyen kifejezést dőlt betűsre változtatom, másrészt a dőlt betűset csak erre használom.
  • Figyelembe kell venni azt, hogy a végső változatban látszódni fog az arcom, általában a jobb felső sarokban. Így igyekszem azt üresen hagyni.

A prezentáció felépítése

A képzés egyes részeinek van egy sablonos felépítése. Ez segíti a hallgatót az eligazodásban. Én az alábbiakat alkalmazom (nem mindegyiket mindegyik képzésen, de képzésen belül konzekvensen):

  • Van a prezentációnak egy címoldala, ahol csak a cím szerepel.
  • Az első dia annak az összefoglalása, hogy nagy vonalakban miről lesz szó az adott leckében, a végén pedig egy összefoglaló. Ez a két dia nagyon hasonló, valamint sok esetben a diacímek felsorolása.

A Szoftverfejlesztési eszközök és módszerek képzésnél bevált a következő négyes felépítés

  • Problémafelvetés: mi az a probléma, amire az adott terület megoldást nyújt.
  • Hogyan kezelnénk ezt a problémát, ha nem lenne az adott terület?
  • Miről szólnak az adott területhez tartozó eszközök ill. módszerek úgy általában?
  • Melyek azok a konkrét eszközök, amelyekkel a képzés készítésének pillanatában érdemes foglalkozni?

Ábrák

"Egy kép többet ér ezer szónál" - tartja a mondás, érdemes tehát a puszta szövegen túl diagramokat, táblázatokat, képeket, animációkat alkalmazni. Egy-egy ilyen elem elkészítése ugyanakkor időigényes lehet, kispórolni azonban nem érdemes. Viszont abban biztosak lehetünk, hogy ha egy olyan területről tartunk előadást, ami fontos, akkor arról már nálunk sokkal ügyesebbek készítettek profi ábrákat. Érdemes ezeket felhasználni, természetesen mindig feltüntetve az eredeti forrást. Egy-egy YouTube videóból is felhasználhatunk részeket. Megnyithatunk egyéb weboldalakat, különösen a Wikipédiát, felhasználhatunk animációs oldalakat, a képeket akár be is szúrhatjuk a prezentációba (ismétlem: a forrás feltüntetésével). És végső soron mi magunk is készíthetünk ábrákat.

Ha én maga készítem az ábrát, akkor felhasználhatjuk a PowerPoint belső ábrakészítőjét (erről később még lesz szó). Másik lehetőség az SVG adatformátum, amit elsősorban a weboldalamon használok, és innen készítek képernyőképet szükség esetén.

További tippek és trükkök

  • Humor: óvatosan érdemes némi humormorzsákat ("humorzsák") is elsütni, az adott téma ismert mémjeit bemutatni. Persze nem szabad, hogy komolytalanba forduljon a dolog, de megfelelően fűszerezve hasznos lehet.
  • Sztori: mi, emberek, szeretjük a sztorikat, így ha van egy területhez egy jó sztori, azt érdemes elmesélni. Persze itt is a mérték a lényeg.
  • A képzés íve: ha a téma engedi, érdemes egy olyan témát választani, amihez minden egyes részben vissza-visszatérünk, azt módosítjuk, fejlesztjük. Például a Python alapképzésben egy ilyen téma a kvízjáték, amit lépésről lépésre módosítunk, csiszolunk a képzés során.
  • Lemaradások kezelése: mivel nincs felvételi, a csoportok természetüknél fogva heterogének. Emiatt praktikus beilleszteni egy-egy olyan hetet, amikor nincs új anyag, hanem csak ismétlés és gyakorlás, ami részben opcionális. Ha valaki jól haladt az anyag feldolgozásával, akkor lehetősége van gyakorolnia a megtanultakat, míg akik kicsit lemaradtak, azok behozhatják a lemaradást. Például a Python alapképzésben többek között a HackerRank oldallal ismerkednek meg a hallgatók. Minimálisan 5 feladatot kell megoldani; az 5 legegyszerűbb feladat pár perc alatt megoldható. Ugyanakkor akik jól haladtak, annyi feladatot oldanak meg, amennyit akarnak.

Technikai részletek

A prezentációkat szándékosan natív módon készítem és így őrzöm meg. A kész(nek gondolt) prezentációkat elküldöm a Cubixos illetékesnek, hogy dizájnolja olyanra, amilyenre szeretné.

A prezentációkat Microsoft PowerPointban készítem A következő trükköket alkalmazom:

  • A legtöbb dia Title and Content fajtájú (Insert → New Slide → Title and Content).
  • A szerkezetet igyekszem 2 mélységűre tartani,és egyúttal az animáció is 2 mélységű. Ennek beállítása: Animations → Appear, majd Animation Pane → a megjelenő 1… sorban a lefelé mutató háromszögre kell kattintani → Effect Options… → Text Animation fül → Group text: By 2nd Level Paragraphs.
  • A forráskódot a Visual Studio Code-ból másolom ki és akkor megmarad a színezés.
  • A fix karakterszélességű szövegre a Consolas betűtípust használom, ami egyébként megfelel a Visual Studio Code-ból kimásolt szöveg betűtípusának.
  • Táblázatok beszúrása: Insert → Table → Insert Table… Majd kiválasztom Table Styles-ban a No Style, Table Grid stílust (nálam a nyolcadik), ami tartalmaz cellákat, de nincs formázás. Utána általában kézzel vastagbetűsre állítom az első sort. A színezést szándékosan kerülöm, mert egyrészt nehezebben olvasható, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy a végső sablonban is jól néz ki.
  • Egyszerű diagramok esetén használom a PowerPoint által nyújtott lehetőséget: Insert → Shapes.

Videófelvétel készítés

Előkészületek

Itt a képernyőről és magunkról is készül felvétel. "Vállalható" állapotba kell hoznunk magunkat, hiszen várhatóan évekig ezt a felvételt fogják nézni a képzés résztvevői.

Meg kell teremteni a környezetet: fontos a megfelelő megvilágítás, a vállalható háttér, és ami a legfontosabb, a hang legyen tökéletesen érthető.

Szoftver

Személy szerint én az OBS Studio ingyenesen használható szoftvert használom a felvételek elkészítésére. Két példányban indítom. Az egyik a képernyőt és a mikrofon hangot veszi fel. A másik az arcomat, és itt a kamera mikrofonját állítottam be hangsávként. Ez utóbbinak általában nincs jelentősége, de volt már példa, hogy a mikrofon hangon kiesések voltak, és ezzel lehetett helyettesíteni.

A második indításakor figyelmeztet, hogy már egy példányban fut; meg kell erősíteni a második indítását

Technikailag az alábbi beállításokat használom:

OBS Studio beállítások:

  • Settings → Output → Recording Quality: High Quality, Medium File Size
  • Settings → Output → Recording Format: mp4
  • Settings → Output → Encoder: Software (x264)
  • Settings → Hotkeys → Start Recording: Ctrl + Shift + Ö
  • Settings → Hotkeys → Stop Recording: Ctrl + Shift + Ü

Ezzel elérjük azt, hogy a Ctrl + Shift + Ö kombinációval indítjuk a felvételt, és Ctrl + Shift + Ü-vel állítjuk le. Ezeknek az alábbi előnyei vannak:

  • Mindkettőt elindítja ill. leállítja.
  • A háttérben is működik, tehát nem kell az OBS Studio-ból kiadni.
  • Ritka az a szoftver, ahol ez valós kombinációt jelent (bár van ilyen).

OBS Studio 1: kamera

  • Video Capture Device: USB kamera megfelelő szűrővel (jobb kattintás → Filters → alul + → Crop/pad)
  • Audio Input Capture: USB kamera
  • Settings → Output → Recording Path: d:\Video\kamera
  • Settings → Output → Video → Resolution: mindkettő legyen 1920x1080

OBS Studio 2: asztal

  • Audio Input Capture: USB mikrofon
  • Display Capture
  • Settings → Output → Recording Path: d:\Video\asztal
  • Settings → Output → Video → Resolution: mindkettő legyen 400x365

Általában egyszerre keveset veszek fel, és ha elhibázom (ez gyakran megesik), akkor újra felveszem azt a részt. Ezzel viszont a végén elég csak összefűzni a videókat.

Képernyőfelvétel készítése

Gyakori hiba a képernyőfelvételnél, hogy túl nagy a felbontás, emiatt alig látható. Célszerű úgy készíteni a felvételt, hogy előtte átméretezzük a képernyőt. A Windows lehetőséget biztosít magának a képernyőnek az átméretezésére: célszerű azt használni az alkalmazás betűméretének megváltoztatása helyett. Módszer: jobb kattintás az asztalon → Display settings → Scale and layout → itt válasszunk egy nagyobb százalékot

Célszerű minimalizálni az információt, amit kiadunk magunkról. Pl. ha csak lehet, ne mutassuk meg az asztali ikonjainkat, a megnyitott böngésző ablakokat, a magánlevelezésünket, a futó szoftvereket, a nyitott dokumentumokat stb. A következő trükköket alkalmazhatjuk:

  • Task View (általában bal oldalon lent, a Search mellett jobbra található) → Desktop 2. Ezzel egy másod desktopot készítünk. Ide tegyük azt az alkalmazást, amiről felvételt szeretnénk készíteni.
  • Jobb kattintás a taskbaron → Taskbar settings → Automatically hide the taskbar is desktop mode: ez legyen bekapcsolva. Ekkor eltűnik a taskbar. Már csak arra kell ügyelnünk, hogy ne vigyük le az egérkurzort a képernyő aljára, hogy ne jelenjen meg.
  • Ha váltani szeretnénk alkalmazások között, akkor állítsuk le a felvételt, nyissuk meg a másik alkalmazást, majd indítsuk el újra a felvételt.
  • Az alkalmazást, amiről a felvételt készítjük, maximalizáljuk.
  • Va választhatunk világos és sötét téma között, akkor a világosat válasszuk.
  • Böngészőlap felvételekor nagyítsuk ki a böngészőt teljes képernyőssé (F11).

Az anyag elküldése

Az így készült videók összmennyisége sok gigabájt nagyságrendű. A https://transfer.pcloud.com/ rendszert használom, mellyel 5 GB adatot lehet egyszerre elküldeni. A címzett kap egy linket, ahonnan egy hétig le tudja tölteni.

A képzések üzemeltetése

A képzés nagy része önjáró, ám vannak részek, ahol beavatkozásra van szükség.

Önálló tanulás

A fent felvázolt elméleti anyagot és a demót mindenki egyénileg dolgozza fel. Ugyancsak egyénileg oldják meg a tesztet, amit a rendszer automatikusan ellenőriz.

Házi feladatok

A feltöltött házi feladatokat az oktató személyesen ellenőrzi és ad visszajelzést. Tehát az ellenőrzés nem automatikus, és nem is úgy történik, mint egyes nagyobb nemzetközi képzőhelyeken, hogy a résztvevők egymás feladatát ellenőrzik.

Kérdések

A hallgatók kérdéseket tehetnek fel az anyaggal kapcsolatban, amit az oktató válaszol meg.

Élő alkalmak

Hetente vagy kéthetente egyszer van élő online alkalom, amikor a hallgatók személyesen tehetnek fel kérdéseket az oktatónak. Ez jelenti egyébként a legnagyobb elköteleződést az oktató részéről.

Ez az elv. A gyakorlatban általában kevesen vesznek részt ezeket az alkalmakon, és többnyire nem szokott lenni kérdés. Emiatt érdemes készülni valamilyen témával, és azt is érdemes feljegyezni, hogy mikor milyen téma volt, már csak amiatt, hogy ez segíthet a későbbiekben.

Közösségi csatorna

Van egy közösségi csatorna (az írás pillanatában ez a Discord), ahol a csoport tajai egymással és az oktatóval tudnak kommunikálni. Ez a tapasztalat szerint nincs elég jól kihasználva.

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License