Jugoszláviából, Szerbiából, a Vajdaságból származom, a felnőtt életemet viszont Magyarországon töltöttem.
A vajdasági magyar és a magyarországi magyar nyelvjárásban vannak eltérések, tipikusan olyan szavak, amelyeket a Vajdaságban szerb hatásra vettünk át. Talán Magyarországon is ismert példái a majica (trikó vagy póló), szokk (üdítőital) vagy a salter (ügyintéző ablak, ami egyébként a német Schalter szó szerb közvetítésével érkezett a vajdaságban beszélt magyar nyelvbe). Valójában ezek a szavak okozzák a legkevesebb kommunikációs problémát, hiszen a magyarországi fél egyértelműen nem érti, félreérteni sem tudja, így nagyon gyorsan sor kerül a korrigálásra. Érdekesség, hogy a fordított irányú meg nem értettség jóval kisebb, és gyakorlatilag a szlengre korlátozódik, mivel a vajdasági magyarok elsősorban magyarországi tévét néznek, így az ottani nyelvezetet tökéletesen értik.
Vannak szavak, amelyek léteznek mindkét nyelvjárásban, de egészen más a jelentésük. Talán a legismertebb példája ennek a patika, ami a magyarországi nyelvjárásban tornacipőt, míg a vajdaságiban gyógyszertárt jelent. Ez sem okoz általában kommunikációs problémát, mert nagyon gyorsan kiderül, hogy itt valami nincs rendben. Például ha egy vajdasági magyar azt mondja, hogy "tegnap vettem egy patikát", az egészen biztosan értetlenséget vált ki a magyarországi beszélgetőtársában.
Ugyanakkor vannak olyan szavak, amelyek mindkét nyelvjárásban benne vannak, a jelentésük is nagyon hasonló, a jelentés árnyalatuk viszont eltér. Valójában ezek azok, amelyek a legtöbb félreértést okozzák. Ennek az oldalnak a célja az ilyen szavak összegyűjtése.
| Szó | Jelentése a vajdasági magyarban | Jelentése a magyarországi magyarban |
|---|---|---|
| diploma | Tetszőleges oklevél, például egy óvodai szavalóversenyen elért harmadik helyezésért. | Kizárólag valamilyen felsőfokú intézmény elvégzését igazoló oklevél, tipikusan egyetemi végzettség. |
| elpusztul (tárgy) | Valamilyen elektronikai berendezés ideiglenesen funkcióját veszíti, és a probléma házilag nem megoldható, szerelőt kell hívni a javításához. | Rendkívül ritkán és nagyon drasztikus esetben használjuk ezt a szót tárgyra vonatkoztatva, amikor a tárgy szinte teljes egészében megsemmisül. Egy példa: terrortámadás érte a mosógépgyár raktárát, az porig égett, és elpusztult (értsd: annyira megsemmisült, hogy szinte csak por maradt belőle) ezer vadonatúj mosógép. Vagy még inkább: a tatárjárást követően rengeteg falu pusztult el (értsd: a lakosságot kiirtották, a házakat felégették). |
| generáció | Egy adott évben született emberek. Például az 1977-es generáció mindazon embereket jelenti, akik 1977. január 1-e és 1977. december 31-e között született. | Ez a szó Magyarországon jelenleg átalakuláson megy keresztül. Itt is a hasonló korban született embereket jelenti. Az eredeti jelentését tekintve egyrészt nem annyira egzakt, mint a vajdasági magyarban, másrészt sokkal hosszabb időt, néhány évtizedet ölel fel. Például a "szüleim generációja" nagyjából mindenki, aki mondjuk nálam legalább 15-20, legfeljebb 35-40 évvel idősebb. Hasonlóan az én generációmba tartozónak gondolom azt, aki legfeljebb 10 évvel idősebb vagy fiatalabb nálam. Az átalakulás lényege az, hogy Amerikából jön át az boomer, az X, az Y, a Z, az alfa és a béta generáció kifejezés, amelynek napra pontos kezdete és vége van, és pontosan 15 vagy 20 évet ölel fel. Úgyhogy ha valaki Magyarországon használja ezt a szót, akkor egyértelművé kell tennie, hogy milyen jelentéssel használja. De ez a szövegkörnyezetből általában kiderül: "a gyerekeim generációja", "a Z-generáció". |
| község | A szerb opština szó magyarra fordítása, ami egy olyan területi egységet jelent, ahova tipikusan több település tartozik, a lakosainak a száma tipikusan néhány tízezer, többnyire van egy nagyobb település, ami a központja, valamint a községek összessége lefedi a teljes országot (azaz kis túlzással az ország minden négyzetmétere valamelyik községhez tartozik). Leginkább a magyarországi járásnak felel meg. | Egy település típus, ami méretben a falu és a város között van. A községek többsége tipikusan pár ezer fős, vajdasági magyar szóval "nagy falu" vagy "kisváros". Egy érdekes történet velem kapcsolatban: amikor Magyarországra költöztem, az egyetemen ki kellett töltenem egy formanyomtatványt, ahol a születési hely sorban ez szerepelt: város/község. Magyarországi logikával ez azt jelenti, hogy szülészet csak városban, esetleg (régebben) községben volt, azaz faluban nem születhet az ember (zárójelben: ez nem igaz), tehát a települést kellett ide beírni, ami vagy egy város, vagy egy község. Számomra viszont a város/község azt jelenti, hogy megadom a települést, valamint azt, hogy mely községhez tartozik például Horgos mint település ("város") Magyarkanizsa községhez tartozik. Így beírtam, hogy Zenta/Zenta, tehát Zenta városban születtem, ami Zenta községhez tartozik. A Vajdaságban ugyanis szinte minden formanyomtatványt így kellett kitölteni; a fenti példában tehát Horgos/Magyarkanizsa. Furcsán néztem arra, aki megkérdezte, hogy miért írtam oda kétszer. |
| megdöglik | Tetszőleges állat megdöglik: egy légy, egy őz és egy kutya, ami (és nem aki!) akár már 10 évvel a családdal élt. | A mai magyarországi nyelvben a megdöglik szó elég nyers. Az még belefér, hogy egy légy megdöglik, de egy őz semmiképpen sem (az elpusztul), egy kutyára, aki (és nem ami!) már 10 éve családtag, rendkívül durva sértés azt mondani, hogy megdöglik. A kutya meghal. Viszont itt a magyarországi magyar eufemizálódott, és a vajdasági magyar maradt meg eredeti, archaikus állapotában. Szinte biztos vagyok abban, hogy 100, de talán még 50 évvel ezelőtt is a magyarországi tanyavilágban a kutyák (és a többi háziállat) megdöglöttek, és ezt követően egyszerűen elásták a kert végébe, de kutyatemetés nem létezett. |