Kártyajátékok

Többszemélyes kártyajátékok

Kategória: Társasjátékok.

Uno, Makaó

Az Uno egy alapvetően rossz játék, bár óvodás korban egész jól elszórakoznak vele a gyerekek. Színre színt vagy értéket kell tenni, és van néhány speciális lap, ami vagy hártyahúzással bünteti a soron következőt, megfordítja a sort, színt lehet kérni, ill. számos egyéb a különböző variánsokban. Ha valakinek egy lapja maradt, annak azt kell mondani, hogy Uno, egyébként lapot kell húznia. Az nyer, akinek előbb elfogy a lapja. Ennek is számos helyi variánsa létezik, így játék előtt érdemes egyeztetni. Figyelem: a +4 lap (ami bármikor kijátszható, a soron következő játékosnak 4 lapot kell húznia, és a lapot kijátszó még színt és kérhet) elég sok barátságot tett már tönkre. Ráadásul ha valaki megnyeri, a többiek gyakran tovább játsszák, így valójában ki lehet esni. A játékidő iszonyatosan hosszú. Indokolatlanul drágának tartom. Viszont előnye, hogy sokan ismerik, vagy ha nem is, könnyen tanulható.

Ha nagyon nincs más, vagy mindenki nagyon ezt szeretné játszani, akkor lehet, de alapvetően inkább kerülendő.

A Makaó ennek egy korábbi változata, magyar kártyával, kismillió helyi variánssal; játék előtt egyeztetni kell, ki hogyan ismeri. A színkéréses +4 a Makaóban nem volt, így az egy konszolidáltabb játék. A kettő közül ezt tartom jobbnak, és ráadásul egy magyar kártya kifejezetten olcsó.

Wizard, Rikiki

A Wizard egy nagyon jó, tippelős játék. Minden körben meg kell tippelni a kiosztott lapok alapján, hogy hányat viszünk. Ha eltaláljuk plusz pontokkal gazdagodunk (és minél többet tippeltünk, annál többel), ha viszont nem találjuk el, akkor pontot veszítünk. A játék során színre színt kell tenni, ha van; a magasabb érték nyer; az adu üti a többi színt (de csak akkor játszható ki, ha nincs a kezünkben adott színű lap); a mágus mindent üt, a bolond semmit. Ebből a játékból komoly bajnokságokat is szerveznek, méltán népszerű, a hossza jól kiszámolható és elfogadható; ajánlom bárkinek.

A Rikiki a Wizard francia kártyás elődje, melyben nincs mágus és a bolond sem, egyébként mindenben megegyezik a Wizarddal. Viszont cserébe lényegesen olcsóbb, mivel egyrészt a pár száz forintos francia kártya egyébként is olcsóbb, mint a több ezer forintos Wizard, másrészt a francia kártya gyakran alaptartozék.

Römi, rabló römi

A römi egy klasszikus, tipikusan két csomag francia kártyával játszott kártyajáték. Számomra egyébként ez a nagybetűs francia kártyával játszható játék. Ebben különböző színű, ugyanolyan értékű hármas vagy négyes kombinációkat, valamint ugyanolyan színű, növekvő értékű, legalább 3 hosszú sorozatokat kell képeznünk a kártyákból. Akinek legelőször fogyott el a lapja, az nyert. Játék mechanizmus, ahogyan én ismerem: mindenkinek a kezében alapból 14 lap van. A soron következő játékos húz egy lapot, opcionálisan "lepakolhat", majd dob egy lapot. A következő játékos eldönthette, hogy húz egy lapot, vagy felveszi az eldobottat. A felvett lapot azonnal le kell tenni, az kézben nem maradhat. Viszont kipakolni csak akkor lehetséges, ha a lapok összege eléri az 51-et. Utána bármennyit le lehet tenni, akár új terc formájában, akár folytatva már megkezdett sorozatokat. A joker bármit helyettesít, és letett lappal azt fel lehet venni, de azonnal le is kell tenni. A 2 értéket + 1 jokert tartalmazó tercből csak úgy lehet a jokert felvenni, ha mindkettő hiányzó lapot odahelyezzük. A játék takarással végződik, azaz a legvégére pontosan egy lapot kell kézben hagyni. Pontszámítás: a nyertes kap valamennyi jó pontot (pl. 25), a többiek pedig a kezükben maradt lapértékek összegét kapják meg rossz pontként (a joker értékét meg kell határozni, célszerűen valamilyen nagy értékben, pl. 25). Mivel számos kisebb eltérés lehetséges a römi fajták között, érdemes a játék elején megegyezni abban, hogy ki hogyan ismeri.

Sajnos ennek a játéknak van pár jelentős hátránya. Pl. a hossza kiszámíthatatlan. A szerencse faktor túlzottan magas, a taktikázási lehetőségek száma alacsony. Ezeket a hibákat igyekszik orvosolni az ún. rabló römi (más néven Machiavelli), melynek mechanizmusa nagyon hasonlít az igazi römiéhez, itt viszont - ahogyan a neve is mondja - el lehet rabolni más által kirakott kártyákat. A játékos vagy lapot húz (dobás nincs), vagy "átrendezi a terepet". A lényeg az, hogy az átrendezés után a kezéből is legalább egy lap az asztalra kerüljön, és szabályos legyen a vége. Itt is az nyer, akinek legelőször fogy el a lapja, de itt nincs takarás. Ez a játék így a vége felé rendkívül sok kombinációs lehetőséget rejt magában, ami megnöveli a taktikázási lehetőségeket. Hátránya, hogy egy-egy lépés a vége felé iszonyatosan elhúzódhat, így érdemes bevezetni egy időkorlátot, ami ha letelik, akkor vissza kell állítani az utolsó szabályos állást, és ha a játékos nem tett le lapot, akkor húznia kell.

Madzsong

A klasszikus madzsong köveket tartalmaz, és a számítógépen megszokott változata párosításokat tartalmaz. Az "igazi" madzsong azonban egy olyan játék, melyben a römihez hasonlító kombinációkat kell kialakítani. Mivel teljes értékű alternatívája a köveknek egy pakli kártya, emiatt ebbe a kategóriába sorolom (bár nyilván kártyával kevésbé élvezetes). A kártyán kívül szükség van még két normál, 6 oldalú dobókockára.

Jó játék, de van neki két jelentős hátránya: egyrészt pontosan 4 személy kell hozzá, másrészt iszonyatosan hosszú ideig tart egyetlen parti. Valamint a lapokon / köveken vannak olyan kínai írásjelek, melyeknek jelentésük van.

Póker

A pókernek is több variánsát ismerem (értsd: ahogy mi játszottuk gyerekkoromban, az némileg eltért a ma elfogadott változattól), de mindegyik lényege a következő: mindenkinek a kezében van valamennyi lap, amiről az ellenfelek keveset tudnak, és ennek tudatában kell a tétet emelni, megadni, vagy kilépni. Ha egy adott értékig csak egyvalaki megy el, ő automatikusan nyeri a kört, de ha többen, akkor meg kell nézni a lapokat, és akié az értékesebb, az nyer.

Ez a játék a világ legnépszerűbb játékai közé tartozik, viszont nagyon veszélyes! Igazából csak társasjáték zsetonokban nem érdemes játszani, mert úgy nagyon könnyen kockáztatunk nagyot, ami megöli a játék finom mechanikáját. Érdemes tehát igazi pénzt beletenni, ezzel viszont veszélyes vizekre evezünk. Talán az egy vállalható mezsgye, hogy 5-10 Ft-os egységekben folyjon a játék, lehetőleg olyan játékosokkal, akiknek van akkora bevételük, hogy esténként 1-2 ezer Ft-os veszteség még bőven kibírható. Már ha nagyon muszáj pókerezni, és nagyon nem találunk mást a több száz (ezer (millió)) játék közül.

Bridzs

No ezt nem ismerem, de már párszor majdnem rászántam magam a megtanulására. Egyértelmű hátránya, hogy pontosan négyen lehet csak játszani, mégpedig lehetőleg úgy, hogy mindenki kimagasló játékerőt képviseljen. A megismerést számomra rendkívüli mértékben gátolta az, hogy a szabály (vagy aki magyarázta) nem tett éles határt a szigorú értelembe vett játékmechanizmus és aközött, hogy hogyan érdemes játszani.

Mindenesetre rajta van a bakancslistámon a bridzs megtanulása.

Zsírozás

Számomra ez a magyar kártyával játszható nagybetűs játék. Két személyes változat: a lapokat megkeverjük, a játékosok kapnak 4-4 lapot, a hívó letesz egy lapot, erre a másik játékos szintén letesz egyet. Ha ugyanolyat vagy hetest tett le, akkor arra azt mondjuk, hogy "megütötte"; ezt követően a hívó fél dönthet, hogy "tovább üti", ha tudja (ugyanolyan lappal vagy hetessel), vagy "elengedi". Utána a játékosok húznak annyi lapot, hogy 4 legyen a kezükben, és aki az utolsó kört vitte, az lesz a "hívó". A játék végén a "zsírokat": a tízeseket és "disznókat" (ászokat) kell megszámolni. Néhány játékvariáns: 5:3-ig döntetlen, győzni csak 6:2-től lehet. Vagy: a 4:4-et is úgy oldjuk fel, hogy a disznó többet ér, mint a tízes. Ill.: létezik az ún. "szökés": ha valaki egyetlen lapot sem vitt a játék során, akkor az nem 8:0, hanem döntetlen.

Hárman is játszható ez a játék, ez esetben ki kell venni két nyolcast a pakliból. Játékvariáns 1: a nyolcas is hetesként funkcionál vs. nem. Játékvariáns 2: csak az viszi, aki végig üt vs. az viszi, aki utoljára üt (tehát az első esetben ha valaki a híváskor nem ütötte, a "továbbütésnél" viszont igen, a végén, akkor ő viszi, a másik esetben viszont nem).

Négy személlyel, párban az igazi: a szemben ülők egy csapatot alkotnak. Technikailag külön játszanak, ám az elvitt lapok közösek. Ebben a variánsban különösen megfontolandó a szökés lehetősége: ha az egyik csapat mindkét játékosa nem vitt egyáltalán lapot, akkor az döntetlen.

21

Az egyik legegyszerűbb magyar kártyás szerencsejáték: a játékosok (a már a kezükben levő lapok tudatában) egyesével lapot kérnek, tetszőleges számút. Bármikor dönthetnek úgy, hogy megállnak. A végén összeadják a kezükben levő lapokat (az alsó értéke 2, a felsőé 3, a királyé ("csikóé") 4, az ászé ("disznóé") 11, a többié a számértéke). Ha egy játékosnál az összeg több mint 22, az "besokallt" (ő tehát nem nyerheti meg az adott fordulót), egyébként az nyeri a fordulót, aki legközelebb van a 21-hez. Játékvariáns: a 2 disznó (ami 22 pontot érne) nem besokallás, hanem erősebb, mint a hagyományos 21. Megjegyzés 1: innen ered a "19-re lapot húz" mondás, ugyanis ott már csak az alsó a számunkra kedvező lap, és 19 önmagában egy komoly nyerési lehetőség. Megjegyzés 2: ezt a játékot lehet igazi pénzben is játszani, és valószínűleg sok esetben előfordult az, hogy valaki komolyabb összeget veszített rajta, családok mente tönkre miatta. Így óvatosan válasszuk ezt a játékot, különösen ha "sokat megélt" idősek is vannak a társaságban. Egyébként pénz nélkül valóan nemigazán izgalmas egy játék, pénzzel meg sikamlós terület; döntőrészt válasszunk inkább más játékot, ezt meg hagyjuk meg pl. olyan alkalmakra, amikor alapból fej vagy írással kellene eldönteni valamit.

Hazudócska

A hazudós egy magyar kártyával játszható játék, melynek számos változata ismert. Az általam ismert változat: elvileg akárhányan játszhatják, de lehetőleg kettőnél többen. Szétosztjuk a lapokat. A hívó lefordítva letesz egy lapot, és mond valamit, hogy az mi. A következő (és később jövő) játékosnak a következő lehetőségei vannak:

  • Rátesz egy lapot, szintén lefordítva, és megmondja, hogy az mi. A bemondott színnek ugyanannak kell lennie, mint amit a hívó mondott, az értéknek viszont nagyobbnak. A lap természetesen akármi lehet.
  • Felveszi a letett lapot, és megtartja, függetlenül attól, hogy az mi volt. Ez esetben a következő játékos folytatja a megkezdett sort.
  • Azt mondja, hogy "hazudsz!" Ez esetben megnézik a lapot, és ha hazudott, akkor a rátevőnek kell felvennie az összes lent levőt, egyébként annak, aki azt mondta, hogy hazudsz. Utána új hívás jön.

Remek játék, hátránya viszont az, hogy a hossza kiszámíthatatlan. Meg az is, hogy egyeseknek lelkiismereti problémát okoz az, hogy ebben a játékban hazudniuk kell.

Csótány póker

Ez a játék is egyfajta hazudócska, bár más lapokkal (a pakli 8 fajta állatot tartalmaz, állatonként 8 darabot), és valamelyest eltérő szabállyal; mondhatni, annak konszolidáltabb változata. Itt a játékos eldönti, hogy ki elébe teszi le a lapot lefordítva, és mond rá valamit, hogy az micsoda. A soron következő játékosnak a következő lehetőségei vannak:

  • Felveszi, megnézi, majd tovább adja, és mond rá valamit (ami lehet ugyanaz is, de eltérhet; hazudhat is, és igazat is mondhat).
  • Rá mondja, hogy "hazudsz" vagy hogy "igaz", és ha eltalálta, akkor a neki közvetlenül küldő teszi maga elé, egyébként aki tippelt. Ha a lap végig ment az összes játékoson, akkor értelemszerűen nem érdemes felvenni és tovább adni, ekkor mondani kell rá valamit.

A játék vagy akkor ér véget, ha valaki összegyűjtött egyfajta állatból négyet, vagy ha kigyűjtött mindegyik állatból egyet.

A játék előnye az egyszerű mechanizmusa, a kiszámíthatóan gyors menetideje, valamint az, hogy kis helyen elfér. A legnagyobb hátránya szerintem az, hogy a lapokra nem írták rá az állatok neveit, csak rajzolták; a ráírhattak volna akár csak egy betűt is, érdemben nem változtatna a játékmeneten, mégse kellene azon gondolkodni, hogy most melyik is a poloska.

Mocsár

Részletes játékszabály pl. itt található: http://matekold.fazekas.hu/portal/kutatomunkak/kopejatek/26.html. Ezt a játékot játékosszámtól függően pár pakli francia kártyával játsszuk. Sok játékos játszhatja; éles határ nincs, de legalább olyan 5-6 játékos kell. Az összes lapot ki kell osztani. A játékosok sorrendje számít: a legelső (tipikus elnevezése a király) cserél az utolsóval (mi őt mocsárnak hívtuk, de mások máshogy, ill. más szereplőt hívnak mocsárnak) 3-3 lapot úgy, hogy az utolósnak kötelező a legmagasabb értékű lapokat átadnia (a joker és a kettes egyenértékű, utána jön az ász, király stb.), az első pedig tetszőleges alapokat adhat át. A második és az utolsó előtti hasonló módon 2-2 lapot cserél, a harmadik és hátulról a harmadik pedig 1-1-et. A tipikus mocsár asztal hosszúkás, és egymással szemben ülnek ezek a szereplők, amúgy logikailag a király a mocsár mellett ül. A király kezd, kitehet akármennyi egyforma lapot. A soron következő játékos vagy pontosan ugyanannyi, de nagyobb értékű lapot tesz ki, vagy passzolhat. (Játékvariáns: ha valaki egyszer már passzolt, akkor abban a fordulóban már nem tehet vs. később még tehet). Emléketető: a joker és a kettes bármit helyettesíthet. Ha mindenki körbe passzolt, akkor aki utoljára tett, az lesz a hívó. Az nyeri a kört, akinek legelőször elfogy a lapja, ő lesz a következő körben a király, majd sorban jönnek, ahogy elfogy a lap.

Egy-egy forduló hossza elfogadható, jól meghatározható, és a játék nélküli időszak viszonylag rövid ideig tart. Az egyik legjobb parti jellegű kártyajáték sok játékos esetén.

Tichu

4 személyes, párban játszott kártyajáték, melyben kombinációkat kell hívni és ugyanolyan kombinációval, de magasabb értékű lapokkal lehet ütni. Van pár speciális lap, amely kissé "megbolondítja" a játékot, valamint az a szabály, hogy az utolsóként bent maradó átadja az elnyert lapjait az elsőnek. Remek szórakozás, egy-egy forduló percek alatt lezajlik; hátránya az, hogy pontosan négyen lehet játszani. Családi nagy kedvenc.

Chimera

Sokban hasonlít a Tichu-hoz,; távolról és hunyorítva mondhatjuk, hogy annak 3 személyes változata. Ebben már van licitálás is, egyébként a játékmechanizmus sokban hasonlít a Tichu-hoz. Ez is egy szerethető, gyors, pörgős játék. Hátránya az, hogy kizárólag hárman lehet játszani, valamint az ahhoz képest borsos ára, hogy lényegében egy pakli kártyáról van szó (ami logikailag megfeleltethető egy pakli francia kártyának + 2 speciális lap). Mi némi kompromisszummal Tichu kártyákkal szoktuk játszani.

Vigyáz(z) 6!

Ebben a játékban a játékosok párhuzamosan kiválasztják a kijátszandó lapot, majd nagyság szerint sorrendben lehelyezzük abba a sorba, ahova legjobban illik. Egy dologra kell vigyáznunk: nehogy a miénk legyen a hatodik lehelyezett lap, mert akkor elvisszük az ott található 5 lapot, melyen marhafejes büntetőpontok vannak. Remek móka, különösen ha sokan játsszuk. Számos variációja ismert; a teljes információs két személyes logikai játéktól a partijátékig.

Babszüret

Ebben a játékban babot termelnek a játékosok. A szabályokat úgy alkották meg, hogy érdemes másoknak is adni a saját babunkból. Gyors, pörgős, könnyen tanulható családi játék, ami remek szórakozást nyújt akár felnőtteknek is.

Királyi Áru

A játék a középkorban játszódik, a játékosok mindenféle nyersanyagot termelnek és azokból portékát készítenek. Megfelel egy közepesen komplex társasjátéknak, és ez is csak egy pakli kártya!

EladLak

Előbb licitálni kell a számokat tartalmazó lapokért, melyeket aztán felhasználunk a különböző értékű lakások vásárlásakor. Igyekeznünk kell jó áron hozzájutni a magas értékű lapokhoz, és azokat a megfelelő pillanatban kijátszani, amikor értékes ingatlanok kerülnek eladásra. Remek családi társasjáték - és ez is mindössze egyetlen pakli kártya!

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License