Orange PI

Kategória: Elektronika.

Áttekintés

Ez a leírás a hitelkártya méretű személyi számítógépekről szól, ill. egészen pontosan arról, hogy hogyan vegyük használatba az Orange PI PC-t. Egyéb hasonló termékek is vannak, mindenekelőtt az etalon Raspberry PI (magyarul Málna PC), ill. a Banana PI. Az Orange PI a Raspberry PI valamelyest olcsóbb utánzata. (Ha létezne, vajon mennyire lenne túlárazva egy Apple PI?)

Mi is ez az egész? Valóban, hitelkártya alapterületű, kicsi személyi számítógépekről van szó, mely tipikusan tartalmaz egy ARM processzort, egy mikro SD kártyaolvasót, videó- és audió kimenetet, néhány USB portot, LAN-bemenetet, PIN lábakat, és változattól függően más számos egyebet. Az Orange Pi PC specifikációja a gyártó oldalán az alábbi: http://www.orangepi.org/orangepipc/. Ezek a számítógépek jellemzője az, hogy olcsóak (pl. az alap Banana PI PC ára 20$ alatti, a Raspberry PI ára 40$ alatti) és kevés áramot fogyasztanak. A teljesítményük egy gyengébb személyi számítógépnek felel meg.

Fontos: a hitelkártya méretű számítógépek világa leginkább egyfajta bütykölési élményt nyújt. Egész jól használható sok mindenre, viszont egy "igazi" személyi számítógépet (pl. egy laptopot) még nemigazán tud kiváltani. Ezt figyelembe véve érdemes belevágni.

Szükséges hardver elemek:

  • Orange PI PC. Én tokkal, vonóval és hozzá való tápegységgel vásároltam, mivel olyanra van szükség, amely képes 2A-t leadni. A tok egyelőre inkább bizonyult érdekesnek mint hasznosnak, mert pl. a tűket eltakarja, mindenesetre így jobban néz ki, mint csupaszon. (Az AliExpress-en házhoz szállítással ez 28.33$-ba került.)
  • Mikro SD kártya. Egy 16 GB-os méretűt választottam, és célirányosan külön vásároltam egyet 6$-ért.
  • USB billentyűzet és egér. A legegyszerűbb, 1000 Ft körüli billentyűzet és pár száz Ft-os egér bőven megteszi. Próbálkoztam a 10$ alatti összegért megrendelhető, távirányítós, tapipados billentyűzetet tartalmazó eszközzel is. Működött, volt neki egy-két bosszantó tulajdonsága; erről is elmondható, hogy egyelőre inkább érdekes mint hasznos. Bár az csak egy USB-t foglal, ellentétben a billentyűzet és az egér kettőt, és mivel összesen három USB van, ennek lehet jelentősége.
  • HDMI-VGA átalakító. Mivel viszonylag régi monitorom van, és csak emiatt nem akartam egy újabbra beruházni, vettem egy HDMI-VGA átalakítót, amely audio kimenettel is rendelkezik, 5$ alatti összegért.
  • Egy USB-s WiFi adapter. Erre akkor van szükség, ha nem kábeles internetet szeretnénk használni. Valószínűleg mindegy, milyen típust vásárolunk, én egy RTL8188 típusút vettem pár dollárért.
  • Fülhallgató. Ugyancsak egy egyszerű, pár száz Ft-os fülhallgatót vásároltam hozzá, hogy legyen ennek külön.

Így összesen kb. 15.000 Ft-ot költöttem rá minden kiegészítővel. Ez egyébként bőven 10.000 Ft alá lehetett volna szorítani akkor, ha lett volna HDMI bemenettel rendelkező tévém vagy monitorom, USB-s billentyűzete és egerem, valamint egy erre a célra áldozható mikro SD kártyám, és mindezt kábelesen használnám. Ezek egy, a "korral haladó" háztartásokban egyébként többnyire fellelhető dolgok, és a tipikus felhasználáshoz magán az Orange PI PC-n, a tápellátáson és egy mikro SD kártyán valójában másra nincs is szükség. Ez az összeg persze a semmire sok, egy teljes értékű számítógépre viszont szerintem kifejezetten olcsó. Lássuk, mit tud!

Az Armbian operációs rendszer telepítése

Az Orange PI PC (ahogyan az összes többi hasonló termék) nem tartalmaz, nem is tartalmazhat semmit. Ahhoz, hogy egy operációs rendszer elinduljon, a következő, egyáltalán nem nyilvánvaló lépéseket kell végrehajtani:

  • Operációs rendszer letöltése. A gyártó által ajánlott operációs rendszerek listája itt található: http://www.orangepi.org/downloadresources/. Elég nagy a kavalkád, és szerintem nem egyértelmű, hogy mit kell, az meg főleg nem, hogy mit érdemes letölteni. Az "Orange Pi PC and Orange Pi One" szekciót kell megkeresnünk. Többet is kipróbáltam (ld. a egyéb tapasztalatokat lent); végül az Armbian operációs rendszer volt az, amely optimális választásnak bizonyult. Erről az oldalról töltsük le az Arbian Bionic-ot: https://www.armbian.com/orange-pi-pc/.
  • Az operációs rendszer kitömörítése. Meglepően nem triviális lépés! A letöltött fájl nálam Armbian_5.59_Orangepipc_Ubuntu_bionic_next_4.14.65.7z nevű volt. Ezt a 7zip tömörítővel lehet kitömöríteni, ami alapból tipikusan nincs rajta a számítógépeken. A kicsomagoláshoz az ingyenes Easy7zip nevű programot használtam, ami innen letölthető: http://www.e7z.org/.
  • A mikro SD kártya formázása. Ehhez is külön szoftvert kell letölteni: a SD Card Formatter-t (https://www.sdcard.org/downloads/formatter_4/eula_windows/). A legtöbb számítógépben található SD kártya olvasó; használjunk SD-micro SD adaptert, és annak segítségével helyezzük be a formázni kívánt micro SD kártyát. Használata értelemszerű, én a gyorsformázást választottam.
  • Az operációs rendszer rámásolása a mikro SD kártyára. Ezt az Etcher nevű program segítségével hajtottam végre (https://etcher.io/), melynek használata szintén értelemszerű. (Megjegyzés: a http://www.orangepi.org/Docs/SDcardinstallation.html leírás által ajánlott Win32 Diskimager nálam nem működött.)
  • A rendszer indítása. A micro SD kártyát helyezzük az Orange PI PC megfelelő foglalatába, dugjuk rá a szükséges eszközöket (monitor, billentyűzet, egér, LAN kábel vagy USB wifi adapter), végül a tápegységet dugjuk be a konnektorba. ha mindent jól csináltunk, a mikroszámítógépünk karakteres módban elindul, és kéri az azonosítót és a jelszót. Azonosító: root, jelszó: 1234. Ezt első belépéskor azonnal meg kell változtatni, valamint létre kell hozni egy másik felhasználót. Mindent töltsünk ki értelemszerűen, a jelszókat pedig jegyezzük meg!

Megjegyzés: többször előfordult, hogy az eszköz nem reagált az egérre és/vagy a billentyűzetre. Ekkor a beviteli eszköz USB-ből való kihúzása és újbóli bedugása mindig segített.

Alap beállítások

Wifi

Az Armbian melletti döntés legfőbb oka a wifi volt: az általm kipróbáltak közül ez volt az egyetlen, amelyen sikerült a wifit működésre bírni. Konzolról:
nmtui-connect

Itt ki tudjuk választani a wifi hálózatot, megadhatjuk a jelszót, és már elvileg csatlakozva is vagyunk az internetre. Mindezt ráadásul megjegyzi, így újraindítást követően automatikusan rácsatlakozik a wifire.

Megjegyzés 1: ha ez nem működne, kézzel a következő parancsok segítenek:

  • lsusb - az USB-k kilistázása
  • nmcli - parancssori csatlakozás wifire (nmcli device wifi connect [SSID-Name] password [wireless-password])

Megjegyzés 2: a wifi kapcsolat gyakran instabilnak bizonyul, és valószínűleg ez a használhatóság szűk keresztmetszete lesz. Újraindítás után általában stabilabb, mint hosszabb (1-2 napos) használatot követően.

Távoli elérés SSH-val

Induláskor kiírja az IP-t, de az ifconfig paranccsal le lehet kérdezni. Nálam ez 192.168.0.102. Mindenféle külön beállítás nélkül ment a 22-es porton történő SSH csatlakozás. (Feltételezés: ugyanarra a wifi hálózatra kell kapcsolódni az Orange PI PC-nek és annak az eszköznek is, amellyel csatlakozni szeretnénk az Orange PI PC-re.)

Nyelv

A nyelvi beállításokat (sőt, a legtöbb beállítást) a következő parancs indításával érjük el:
armbian-config

Ezen belül:

  • Personal → Timezone: itt állítsuk be ezt: Europe → Budapest
  • Personal → Locales: hu_HU.UTF-8 UTF-8
  • Personal → Keyboard: maradjon Generic 105-key PC (intl.), majd válasszuk ki a Hungarian-t. Minden mást alapértelmezetten hagytam.

A billentyűzet magyarra váltott, az időzóna közép-európaira, és helyenként magyarra fordítva jelentek meg a feliratok.

Grafikus felület

Indítsuk az armbian-config-ot, és ott telepítsük ezt: System → Default desktop. A folyamat nálam többször megszakad, újra kellett indítani. Telepítést és rendszer újraindítást követően után egyből GUI jött be, magyar billentyűzettel, wifivel, automatikusan beléptetve az elején létrehozott felhasználót.

(Megjegyzés: próbálkoztam a grafikus felület közvetlen telepítésével: apt-get -y install xorg lightdm xfce4 tango-icon-theme gnome-icon-theme, majd indítása startxfce4. Alapból nem volt rajta terminál program, azt külön telepítettem: apt-get install xterm. Böngésző telepítése: apt-get install chromium-browser. Elindult, de csak —no-sandbox paraméterekkel, valamelyest működött is, de eléggé instabil volt. Mindent összevetve: nagyságrendileg más az előre előkészített grafikus felület telepítése, mintha azt saját magunk raknánk össze egyesével. Persze az is igaz, hogy így elvész az "egyedül raktam össze nulláról" varázsa.)

A grafikus felület távoli elérése

Távoli eléréshez a VNC programot sikerült használatra bírni. (Megjegyzés: az armbian-config-ban a Software → RDP bekapcsolása, mely után elvileg Windows-os Remote Desktoppal lehet rácsatlakozni, nem hozta meg a kívánt eredményt.) Root felhasználóval hajtsuk végre az alábbiakat:

  • VNC szerver telepítése: apt-get install tightvncserver
  • vnc felhasználó létrehozása: adduser vnc
  • vnc felhasználó hozzáadása a sudo csoporthoz: gpasswd -a vnc sudo
  • Bejelentkezés vnc felhasználóként: su - vnc
  • A VNC szerver indítása: vncserver :1

Windows-on (vagy ahonnan el szeretnénk érni) telepítsük a RealVNC-t (https://www.realvnc.com/en/connect/download/viewer/). Indítsuk el, majd File → New connection… VNC Server: 192.168.0.102:1. (Az IP címet az ifconfig paranccsal tudjuk lekérdezni.)

(Megjegyzés: nyilvánvaló módját nem találtam annak, hogy hogyan lehetne indításkor automatikusan elindítani a VNC szervert. Valamint az adatkapcsolat a fenti beállításokkal nem titkosított csatornán folyik. További részleteket a https://diyprojects.io/armbian-access-remote-desktop-orange-pi-vnc/ oldalon olvashatunk erről.)

Pen drive csatlakoztatása

Automatikusan felismerte a pen drive-ot, a grafikus felületen létre hozott egy ikont csatlakozás után. Rákattintva bejött a File Manager, melynek segítségével elérhetőek voltak az adatok.

Hang, mikrofon

A hangszórót a HDMI-VGA átalakítón levő kimenetre kapcsolva egyből működött, a mikrofont viszont nem sikerült működésre bírnom.

Konzolos szoftverek

Böngésző

Használható a lynx, melyet az alábbi paranccsal tudunk feltelepíteni:
apt-get install lynx

Fájlkezelő

A Midnight Commander (mc) használható erre a célra, melyet a következő paranccsal telepíthetünk:
apt-get install mc

Grafikus szoftverek

Szövegszerkesztő

Egyszerű szöveges fájlok szerkesztéséhez a leafpad nevű program használható, amely a GUI telepítéskor automatikusan telepítődik: Alkalmazások → Accessories → Leafpad.

Számológép

A galculator nevű számológép automatikusan feltelepült: Alkalmazások → Accessories → Galculator.

Irodai alkalmazások

Szövegszerkesztő, táblázatkezelő és egyéb "irodai" alkalmazást tartalmaz a LibreOffice alkalmazás csomag, melyet az armbian-config-ból is telepíthetünk a következőképpen: Software → Suite (Libreoffice: Full suite). Elérése: Alkalmazások → Office.

Böngésző

Böngészésre a Chromium Web Browser használható, mely a GUI-val feltelepül: Alkalmazások → Internet → Chromium Web Browser. A legnépszerűbb oldalak gond nélkül betöltődtek.

Képnézegető

Képnézegetéshez kiválóan használható a GUI-val automatikusan feltelepülő Mirage (konzolról: mirage, menüből: Alkalmazások → Graphics → Mirage), melyet az operációs rendszer automatikusan elindít, ha egy képre kattintunk a fájlkezelőben. A képnézegető programoknál megszokott módon működik: dupla kattintással teljes képernyősre vált, a képet automatikusan a képernyő méretéhez igazítja, szóközzel lehet lépegetni.

Médialejátszó

Automatikusan települ az mpv média lejátszó: Alkalmazások → Multimedia → mpv Media Player. Ez hozzá van rendelve az audió és videó fájlokhoz.

Képfeldolgozó

A gimp képfeldolgozó programot a következőképpen telepíthetjük:
apt-get install gimp

Elérése: Alkalmazások → Graphics → A GNU képszerkesztő program. Remekül működik!

Rajzoló

Az inkscape is működik:
apt-get install inkscape

Alkalmazások → Graphics → Inkscape

Programozás

Scratch

Böngészőből sajnos nem sikerült elindítani, viszont létezik egy kifejezetten erre a rendszerre létrehozott változat. Telepítése:
apt-get install scratch

Alkalmazások → Development → Scratch

Nem pont ugyanúgy néz ki, mint a megszokott, de kb. ugyanazokat tudja.

Java

10-es verziójú Java futtató környezet (JRE) alapból volt rajta. A JDK-t telepíteni kellett a következőképpen:
apt-get install default-dk

Sikerült eljutni vele a hello world-ig.

IDE

Az apt-get install eclipse feltelepíti ugyan az Eclipse-et, de nálam nem indult. (Ennek oka jó eséllyel az, hogy régi, 3.8-as verziószámú a feltelepített Eclipse, a Java pedig 10-es verziójú. A kézi telepítés nem jelentett megoldást, feltehetően az eltérő processzor architektúra miatt.)

Egyéb, Armbian-on használható IDE-t nem találtam.

Kommunikáció

Ezt sajnos nem sikerült teljesen jól belőni. A Skype elméletileg feltelepíthető egy fizetős emuláló szoftversegítségével. Nem sok esélyét látom annak, hogy ez ténylegesen használhatóan működjön.

Google hangouts elvileg működik online. Kamera nincs, a mikrofon pedig nem működött. (Ezt a részt talán érdemes lesz egy kicsit jobban körbe járni.)

Játékok

Kissé meglepő módon az alapértelmezett telepítésben nincs játék. Játékgyűjtemények:

  • apt-get install gnome-games
  • apt-get install kdegames

Ide került mind: Alkalmazások → Games.

Egyéb operációs rendszerek

Kipróbáltam még pár operációs rendszert az Armbian előtt (sőt: az Armbian első benyomása után is!), de egyik se nyerte el a tetszésemet. Azon túl, hogy alapból egyik sem ismerte fel a wifi-t, mindegyikkel volt egyéb probléma is. Itt összefoglalom a tanultakat, hátha valakinek hasznára válik.

Ubuntu LXDE

Alapértelmezett jelszó: orangepi

A felület nyelve kínai, és nyilvánvaló módon nem is lehet angolra váltani. Megoldás:

sudo locale-gen en_US.UTF-8
sudo update-locale LANG=en_US.utf8
sudo update-locale LANGUAGE=en_US.UTF-8

Ezek eredményeképpen a /etc/default/locale fájlba bekerül ez a két sor:

LANG=en_US.utf8
LANGUAGE=en_US.UTF-8

Újraindítást követően angol lett a grafikus felület. Magyarra nem sikerült váltani.

Mivel még így is eléggé használhatatlan volt, nem folytattam a telepítést.

Lubuntu Vivid

Mivel csak egyetlen USB-t támogatott (tehát vagy az egér, vagy a billentyűzet volt használható, wifi nélkül, természetesen), eleve felejtős.

Lubuntu 1404

Teljesen szét volt csúszva a képernyő, nem tudta eltalálni a monitor méreteit. Wifi itt sem volt. Felejtős.

Android Dolphin

A letöltött image nem bootolt.

Összegzés

Azt gondolom, hogy hobbi számítógép "barkácsolós" célra vagy céleszközként kiválóan alkalmas, és ilyen céllal tkp. jóval többet tud, mint amennyit elvártam tőle. Ennyi pénzért szerintem bőven megéri, és ez egy új világot nyithat meg: a jövő okos otthonaiba akár több tucat ilyen eszközt be lehetne szerelni, külön-külön céleszközként mindegyik elérhető lenne a távolból.

Ugyanakkor van néhány hátránya is. A telepítés nem nyilvánvaló, emiatt készült egyébként ez a leírás. A rendelkezésre álló szoftverek korlátozottan elérhetőek: egyrészt önmagában a Linux-ra jóval kevesebb szoftver készül, mint Windows-ra, másrészt a Linux-ra írt programokat nem feltétlenül fordítják le ARM processzorra. Persze elméletileg a nyílt forráskódú világ arról szól, hogy bárki lefordíthatja magának, és módosíthatja is, ugyanakkor ez inkább csak az elmélet. A gyakorlatban ez egyből a legritkább esetben megy, és kiindulhatunk abból, hogy nem mi vagyunk az elsők, aki egy adott programot erre az architektúrára szeretnének lefordítani. Azaz ha nem létezik, annak lehet az az oka, hogy másnak is beletört a bicskája.

A méretei fizikailag és logikailag is kicsik: a teljesítménye nyilván nem összemérhető egy személy számítógéppel. Ha viszont egyszerre kevés dologra használjuk, akkor a teljesítménye teljesen elfogadható. Zavaró tulajdonsága (talán csak nálam) az, hogy a wifi kapcsolat gyakran megszakad, és meg kell nyomni az OK-t az újracsatlakozáshoz. Ami egy normál használatnál nem probléma, de ha szerverként üzemelne, akkor az automatikus újracsatlakozás minimum elvárás lenne tőle. Ezt a hátrányt betudom annak, hogy ez a Raspberry PI olcsóbb utánzata, és az alacsonyabb ár helyenként minőségi problémákat okoz.

Összegezve: a pénzét szerintem megéri, ugyanakkor még nem váltja ki a személyi számítógépet.

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License