Óraátállítás

Ezen az oldalon összegyűjtöttem az óraátállítás mellett szóló érveket.

Az óraátállítást, azaz a nyári időszámítás alkalmazását az emberek többsége nem szereti. Én magam is így voltam ezzel, amíg kicsit mélyebbre nem ástam a témának, és rájöttem, hogy ez egy nagyon jó dolog. Ezen az oldalon összeszedem a témával kapcsolatos, szerintem legfontosabb tudnivalókat. Először az óraátállítás ellenzőinek leggyakoribb érveit cáfolva igyekszem bemutatni, hogy valójában mit is jelent az óraátállítás, majd vázolom az elvi lehetőségeinket.

Megjegyzés: a cikk 2018-ban készült, a benne előforduló "jelenlegi", "idáig" szavak erre az időpontra vonatkoznak.

Az óraátállítás lényege

Ha nem lenne óraátállítás, a következőképpen néznének ki a napkelték és napnyugták az év során:

nodst.png

Az ábrán egy feltételezett 6:00 órás ébredés és 22:00 órás lefekvést feltételezve is látható egy jelentős pazarlás. Télen ugyan nincs mit tenni: sötétben ébredünk és sötétben fekszünk le, nyáron viszont még órákig alszunk világosban, este viszont még hosszú időt eltöltünk sötétben. Az ábra zölddel jelöli azt az időszakot, amikor a reggel 6-kor kelő és este 10-kor fekvő ember sötétben ébren van, míg barnával azt, amikor ugyanez az ember világosban alszik.

Optimális esetben a színes rész mérete 0 lenne, ami nyilván nem lehetséges, viszont közelíteni tudjuk, mégpedig a nyári időszámítással, azaz óraátállítással. Ugyanezek az adatok óraátállítással a következőképpen néznek ki:

dst.png

Ezen az ábrán látható, hogy a színes terület lecsökkent, a fehér pedig megnőtt a fentihez képest. Ennyi az óraátállításnak a lényege.

A többség viszont 6:00 után ébred és jóval 22:00 után fekszik: abban az esetben még nagyobb a színes terület összmérete, ami nem egészséges. A problémát leginkább időzóna váltással lehetne orvosolni, az óraátállítás gyakorlatának megtartásával, de erről később. Az óraátállításnak igazából a fenti két diagram a lényege.

Válaszok az óraátállítás elleni érvekre

Nincs energiatakarékosság

"Az óraátállítást energiatakarékossági okokból vezették be. Mivel ma már ezzel nem takarítunk meg energiát, nincs értelme az óraátállításnak."

Ez az egyik legnagyobb tévedés! Az óraátállítással elsősorban nem energiát, hanem napfényt takarítunk meg. A nyári időszámítás angol rövidítése a DST, azaz a Daylight Saving Time, magyar fordításban nappali fényt megtakarító időszak. Ezzel próbáljuk az alvásidőnket minél inkább sötétre, az ébrenléti időnket pedig minél inkább világosra időzíteni.

Tehát az óraátállítás -> energiatakarékosság képlet helytelen.

hamis.png

A helyes képlet ez: óraátállítás -> több napfény.

igaz.png

A több napfénynek a következők az előnyei:

- Energiatakarékosság. Számomra meglepő állítás az, hogy nem takarítunk energiát, már abból az egyszerű okból kifolyólag is, hogy nappali világosságban nem világítunk, sötétben, ha ébren vagyunk, világítunk, és sötétben, ha alszunk, nem világítunk. A világításhoz energia szükséges, az energia pedig egyrészt pénzbe kerül, másrészt azt elő kell állítani, melynek lehetnek a környezetünkre ható mellékhatásai. Az persze lehetséges, hogy az energia megtakarítás jóval kevesebb, mint a rendszer bevezetésekor, mivel egyrészt a mai energiatakarékos izzók fogyasztása töredéke annak, amennyit az egykori villanykörték fogyasztottak, másrészt a villanyáram előállítása is sokkal hatékonyabb ma, mint évtizedekkel ezelőtt, viszont ezt kinullázni közel sem tudjuk. Valamint itt azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha sötétben végzünk olyan tevékenységet, melyhez villanyáram kell, és világosban is megtehetnénk, akkor az egyik legtisztább energiaforrást, a napenergiát nem tudjuk hasznosítani. Mivel a megtermelt energia nehezen tárolható, gyakorlatilag mindig olyan áramot kell fogyasztanunk, amit abban a pillanatban termeltünk meg. Ennél fogva az éjszakai áram átlagosan környezetszennyezőbb, mint a nappali.
- Egészség. Nem nehéz elképzelni, hogy a természetes világosság pozitívan hat az ember egészségére. Ennek olyan objektív összetevői is vannak, hogy az emberi szervezet a napfény hatására termeli a D-vitamint és a napfény erősíti az immunrendszert, ugyanakkor talán erősebben a szubjektív hatások: az ember szívesebben van kint a szabadban és folytat egészséges életmódot világosban mint sötétben. Véleményem szerint ez a legjelentősebb pozitív hatása az óraátállításnak. Másrészt az alvás pihentetőbb sötétben mint világosban. Ha tehát világosban alszunk és sötétben vagyunk ébren, az két szempontból sem jó.
- Szabadidő. Közös családi, baráti programokat leginkább világosban lehet szervezni. Az igazi kérdés az, hogy a nappali tevékenységünk befejezése és a napnyugta között mennyi idő telik el. Ha semennyi, akkor leülünk a tévé vagy számítógép elé. Ha 1-2 óra, akkor esetleg kimegyünk az udvarra, ha 3-4, akkor esetleg messzebbre is. Ha minden naphoz hozzá lehetne adni 1-1 óra világost, akkor megtöbbszöröződne a kinti programlehetőségek száma. Ez is közrejátszik egyébként abban, hogy a Közép-európai időzóna nyugati felén az emberek egészségesebbek, mint itt, a keleti felén.
- Közlekedés. Nappal jobban látunk mint éjszaka, az éjszakai vezetés sokkal megterhelőbb. Az éjszakai vezetés balesetveszélyesebb.
- Tanulás, munka. Hatékonyabbak vagyunk világosban mint sötétben.
- Turizmus. Turistaként jobban szeretjük a világost mint a sötétet, nappal többet költünk mint éjjel, ami a fogadó ország számra bevételt jelent.

Lehet, hogy a fentiek közül a nyári időszámítás bevezetésekor a legjelentősebb az energiatakarékosság volt. Az viszont helytelen érv, hogy az energia megtakarításának (állítólagos) hiánya miatt nincs értelme a nyári időszámításnak. A valódi indok, azaz a napfény megtakarítása, nem változott, és más szempontok esetleg hangsúlyosabbak lehetnek ma, mint évtizedekkel ezelőtt.

A többség ellenzi

"Az óraátállítást az emberek több mint 80%-a ellenzi."

Akik emellett érvelnek, azok kimondva-kimondatlanul is azt vallják, hogy a többségnek igaza van, a kormány nem mehet szembe a többség akaratával, és aki a kisebbséghez tartozik, a rosszindulatú, buta, "a nép ellensége". Csakhogy ez nincs így! Ha ugyanis megkérdeznénk a kisgyerekeket a védőoltásról, valószínűleg ott is hasonló arány jönne ki: nyilván senki sem szeret szurit kapni, és ugyanígy: senki sem szereti megbolygatni a biológiai óráját. De ahogy a védőoltásnál sem önmagában a szúrás pillanatnyi fájdalmát kell nézni, hanem azt, hogy ezzel borzalmas, halálos betegségeket lehet megelőzni, ugyanígy, az óraátállításnál is annak előnyeit kell figyelembe venni. Az előnye pedig a következő: a nyári időszakban olyan korán kel a nap, hogy még akkor is világosban ébredünk, ha egy órával korábban kelünk. Pl. júniusban óraátállítás nélkül 3:45-kor lenne napkelte és 19:45-kor napnyugta. Mivel az emberek többsége bőven később kel, mint 3:45, ez nettó 1 óra napfény megtakarítás. Valójában egészen március végétől október végéig levezethető, hogy az emberek többsége még akkor is napkelte után kel fel, ha átállítjuk az órát, és napnyugta után fekszik, így a teljes nyári időszakban minden egyes nap szinte mindenki nyer egy órányi napfényt. Ez több mint 200 óra hossza napfény évente, valójában ez az óraátállítás valódi nyeresége, ill. mindaz, ami ebből következik: pl. 200 órával több D-vitamin termelés. Ez vajon megéri az óraátállítást? Szerintem igen!

Nehéz átállni

"Nem szeretem az óraátállítást, mert évente kétszer hetekig nem tudja megszokni a szervezetem."

Ezt azért túlzásnak gondolom, és az ilyet megkérdezném, hogy járt-e már a Közép-Európai Időzónán kívül. Pl. ha Amerikába vagy Kelet-Ázsiába utazik valaki, akkor ott sokkal drasztikusabb átállásra van szükség, sokkal rövidebb idő alatt. Eléggé hiteltelen az, aki panaszkodik az óraátállítás hosszú távú negatív hatásai miatt, de azért kiderül, hogy azért egy-két hétre szívesen elutazik távoli vidékekre.

A másik probléma ezzel az állítással kapcsolatban: azt még el tudom fogadni, hogy a tavaszi átállás esetleg nehézséget okoz, azt viszont nehezen tudom elképzelni, hogy az őszi visszaállás bárkinek problémát jelentene. Azt pedig el sem tudom képzelni, hogy valakinek komolyabb problémát okozzon egy tavaszi egy órás átállás, mint amit cserébe kap: kb. 200 óra hossza plusz napfényt, ennek következtében a sok-sok szabadtéri programot, ami óra átállítás nélkül nem lenne lehetséges.

Elismerem az átállás kellemetlenségét, de kis túlzással tényleg csak a védőoltáshoz tudom hasonlítani. Nem kellemes elmenni az orvoshoz, sorban állni, megkapni az oltást, önmagában ezt senki sem szereti. Viszont mi ez ahhoz a betegséghez képest, amit elkapnánk védőoltás nélkül! Ugyanezt gondolom az óraátállításról is. Inkább bevállalok egy rövid ideig tartó kellemetlenséget: egyszer kevesebbet alszom, kockáztatok egy esetleges elkésést, picit bosszankodok azon, hogy már vagy 6 órát átállítottam, de még mindig van, amit elfelejtettem, viszont cserébe ott a hosszú nyári időszak jól kihasználható világossága.

Nyári időszámítás egész évben

"Szüntessük meg a téli időszámítást."

A téli időszámítást nem lehet megszüntetni, mert az az alap. Valójában a téli időszámítás megszüntetése időzóna váltást, és a nyári időszámítás megszüntetését jelenti.

Felesleges a kérdés

"Mindegy, milyen időzónában vagyunk, ez nem befolyásolja a napkeltét és a napnyugtát."

Ez a látszólag logikus érv csak abban az esetben állja meg a helyét, ha az ember függetleníteni tudja magát a társadalomtól. Szokás érvként felhozni, hogy a földeken dolgozó nagyanyáink akkor keltek, amikor pirkadt és a kakas kukorékolt, mindegy, hogy mennyit mutatott az óra. Csakhogy az emberek többsége ma nem tudja függetleníteni magát a társadalomtól: az iskola adott időpontban kezdődik, a vonatok adott időpontban járnak, a boltok adott időpontban nyitnak stb., és hiába döntenék úgy, hogy júniusban hajnali 4-kor felkelek, hogy egész napomat világosban töltsem, az ébredés és a napi főtevékenység között úgysem tudok semmit elvégezni, és nem tudom a gyerekemet már 5-re elvinni az iskolába és nem tudok fél hatkor elindulni a munkahelyemre, ha az első vonat 7-kor indul.

Össztársadalmilag kellene tehát előbbre, a napkeltéhez közelebb hoznunk az ébredés időpontját, és előbbre hoznunk a napi rutint, aminek egy fontos pontja az iskolakezdés. Csakhogy igen népszerűtlen lenne az a teljesen logikus felvetés, hogy az iskola, különösen tavasszal, kezdődjön korábban, fél 8-kor, vagy akár 7-kor, amikor azért próbálnak sokan lobbizni, hogy később kellene, hogy kezdődjön a tanítás. Pedig ha mondjuk (a jelenlegi, azaz nyári időszámítással számolva) májusban, amikor kb. 5-kor van napkelte (és óraátállítás nélkül 4-kor lenne!), bőven el lehetne kezdeni az iskolát 7-kor, így is, a tanítás napkelte után lenne 2 óra hosszával. Minden szükséges infrastruktúrát, pl. tömegközlekedést egy órával korábbra kellene ehhez hozni (tehát ahol jelenleg az első gyorsvonat 7-kor indul, onnan indulhatna 6-kor). Ennek az átverése a társadalmon valószínűleg még egy kőkemény diktatúrában is nehezen menne, viszont ezzel ekvivalens eredményhez vezetne az időzóna váltás.

Tehát igenis van jelentősége annak, hogy milyen időzónában vagyunk.

"Hülye volt, aki kitalálta és aki ránk erőltette."

Az ilyen személyeskedő és primitív véleményekre nem szívesen reagálok, de azért érdemes megjegyezni, hogy az óraátállítás első ismert felvetése Benjamin Franklintől származik, akiről legkevésbé lehet azt mondani, hogy hülye lett volna. A bevezetése pedig először nem egy sötét diktatúrában történt meg, ahol a helyi despota ráerőszakolta a rendszert a népére, hanem az Amerikai Egyesült Államokban, ahol már akkor is a nép választotta a döntést meghozó képviselőket.

Milyen lehetőségeink vannak?

A napkelte és napnyugta objektív adottságok. Mi, emberek, azt dönthetjük el, hogy hová helyezzük az olyan fogalmakat mint éjfél vagy dél. Egy-egy ország eldöntheti egyrészt az időzónáját, másrészt azt, hogy alkalmaz-e nyári időszámítást. A dilemma látszólag az, hogy reggel vagy este legyen-e világos. Ha viszont jobban megnézzük, akkor a jelen gyakorlat alapján a következőek biztosak: nyáron átlagban nem tudunk olyan korán kelni, hogy még sötét legyen, télen pedig nem tudunk olyan korán lefeküdni, hogy még világos legyen. Ellenben az elméletileg számításba jövő időzónákat figyelembe véve előfordulhat, hogy a korábban (este 10 előtt) lefekvők nyáron még nem teljesen koromsötétben fekszenek, a téli sötét reggelek meg szinte mindenkit érintenek, azoknak igazából csak a hosszuk a kérdés. A valódi dilemma tehát az, hogy a nyári estéken vagy a téli reggeleken legyen-e inkább világos. És itt lehet még egy szempont: a nyári, meleg világos valójában értékesebb, mint a téli, hideg világos.

Lássuk, milyen elvi lehetőségeink vannak, és melyiknek mi az előnye, hátránya! Mindegyik lehetőségnél táblázatba írom a napkelte és napnyugta hozzávetőleges adatokat 4 jellemző időpontban: március vége (ha van, óraátállítás után), június vége (leghosszabb nappal), október vége (ha van, óraátállítás előtt), december vége (leghosszabb éjszaka).

GMT+1: egész évben téli időszámítás

napkelte napnyugta
március vége 5:30 18:00
június vége 3:45 19:45
október vége 6:15 16:30
december vége 7:30 16:00

Akárhogy is fáj, ez az alap időszámításunk. Szerintem egyértelműen óraátállításért kiállt, különösen a június vége, amikor napkelte után még órákkal is alszunk.

"Én azt szeretném, ha a téli időszámítást alkalmaznánk egész évben."

Aki ezt mondja, annak javaslom, hogy nézzen rá a fenti táblázatra.

"Én szeretem azt, ha korán sötétedik."

Az lehet, de a szervezet rosszul reagál ha világosban alszunk és sötétben vagyunk ébren.

"Én éjszakai műszakban dolgozom, nekem ez lenne a legjobb."

Az lehet, csakhogy az emberek többsége nappali műszakos: nappal vagyunk ébren és éjszaka alszunk, és szerintem olyan időzónát kell választanunk, ami azoknak optimális, akik nappal vannak ébren, és nem azoknak, akik éjjel.

GMT+1+DST: a jelenlegi rendszer

napkelte napnyugta
március vége 6:30 19:00
június vége 4:45 20:45
október vége 7:15 17:30
december vége 7:30 16:00

Ez szerintem sokkal jobban néz ki, mint a fenti: amikor legtöbbünk kilép reggel az ajtón, már akkor is világos van, ha átállítjuk az óráinkat, este pedig nyerünk egy óra hossza világosságot.

GMT+2: nyári időszámítás egész évben

Amikor az óraátállítás megszüntetéséről beszélünk, akkor a döntő többség kimondva-kimondatlanul erre az opcióra gondol. De lássuk, mint jelent a gyakorlatban!

napkelte napnyugta
március vége 6:30 19:00
június vége 4:45 20:45
október vége 7:15 17:30
december vége 8:30 17:00

Hoppá: 8:30-as napkelte decemberben! Iskolakezdés sötétben, Szenteste világosban!

És az is téved, aki azt hangoztatja, hogy rázzuk le magunkról azt a rendszert, amit Kádár ránk erőltetett, álljunk vissza erre. Erre nem tudunk visszaállni, mert nem ez volt előtte. és aki a Kádár-rendszerrel "érvel": csak azért, mert valamit a Kádár-rendszerben vezettek be, még nem indok arra, hogy rossz legyen. Gyorsan tegyük azt is hozzá, hogy az óraátállítás gyakorlata korábbra vezethető vissza: Magyarországon először 1916-ban alkalmaztak nyári időszámítást, majd többször próbálkoztak a bevezetésével ill. megszüntetésével.

GMT+2+DST: miért ne?

Ez a következőt jelentené:

napkelte napnyugta
március vége 7:30 20:00
június vége 5:45 21:45
október vége 8:15 18:30
december vége 8:30 17:00

A tél ugyanolyan lenne, mint abban a rendszerben, amit ma a többség szeretne, viszont ennek lenne egy hatalmas hozadéka: ha kiizzadtuk magunkból a téli 1-2 hónap reggeli sötétségét, akkor nyáron élveznénk ennek áldásos hatását: 1 óra nyereség minden este. Ami pl. jelenthet annyit, hogy mondjuk 1-2 hónapon keresztül minden este el tudunk menni biciklizni, mert lenne annyi világos a napi tevékenység vége és a napnyugta között, hogy kényelmesen beleférjen. Pl. május elején most 20-kor van napnyugta. Ha mondjuk valakinek a napi tevékenysége 18-kor ér véget, akkor az a 2 óra már nem feltétlenül elég arra, hogy hazaérjen, megvacsorázzon, elkészüljön, elinduljon úgy, hogy még világosban visszaérjen. De ha 21-kor megy le a nap, akkor már bőven belefér.

Ennek a lehetőségnek a részleteit Hermann Gábor a GMT+2-t Magyarországnak! fórumain igényesen, bőven, részletes számításokkal kifejtette:

"Várjunk csak! Ez a román idő! Ha lehetne választani, akkor én nem a szegény Kelet-Európához, hanem a gazdag Nyugat-Európához szeretnék csatlakozni."

Sokáig rám is hatással volt ez az érv, de valójában hamis: az időzónának semmi köze sincs a politikai hovatartozáshoz. Magyarország területének földrajzi elhelyezkedése egy megváltoztathatatlan alaptény. Az időzóna megváltoztatása nem jelentene szakítás Nyugat-Európával és csatlakozást Kelethez. Nem mellesleg: Finnország is a ebben az időzónában van.

"Nem jó, mert a gazdasági kapcsolataink azokhoz az országokhoz kötnek, amelyek a Közép-Európai Időzónában vannak, nekünk ott kell maradnunk."

És? Amerikai gazdasági kapcsolataink nincsenek? Nagy jelentősége nincs neki, mert a nap akkor kel, amikor kel, akkor nyugszik, amikor nyugszik, a megbeszéléseket meg úgy időzítjük, hogy hozzátesszük, milyen időzóna szerint történik. A telekonferenciára ma is vígan becsatlakoznak Romániából, Ukrajnából, csak az időpontra kell figyelniük.

"Nem jó, mert földrajzilag nem ehhez az időzónához tartozunk."

Az országok jelentős része nem ahhoz az időzónához tartozik, ahova földrajzilag tartoznia kellene, hanem tipikusan attól keletebbre. Ezzel tehát egyáltalán nem lógnánk ki a sorból. Ha Magyarország időzónát váltana és megtartaná a nyári időszámítást, az földrajzi értelemben kb. olyan gyakorlatot jelentene, mint amit mondjuk Franciaország alkalmaz.

GMT+3: egy meredek ötlet

Ez a következőt jelentené:

napkelte napnyugta
március vége 7:30 20:00
június vége 5:45 21:45
október vége 8:15 18:30
december vége 9:30 18:00

Mivel itt elvi lehetőségekről van szó, elvben nem zárnám ki. Először lássuk az előnyeit:

  • Nincs óraátállítás.
  • Nyáron hosszú világos esték, elfogadható reggeli napkeltével.

És a hátrányait:

  • Drasztikus változás a jelenlegi rendszerhez képest: nyáron 1, télen 2 óra eltérés.
  • Borzasztó hosszú téli éjszakák: a fél 10-es napkelte azt jelentené, hogy az iskolákban még a második óra is sötétben kezdődne.
  • Keletebbi időzóna lenne, mint amit a tőlünk keletre fekvő országok alkalmaznak.

Ha véglegesedik az, hogy az EU minden tagállama számára kötelezően előírná az óraátállítás megszüntetését, valamint Románia a GMT+3 mellett dönt (ami esélyes), akkor megfontolandó lehetne a következőképpen: a téli hónapokban (mondjuk november elejétől február végéig) a tanítás kezdődhetne 8:00 helyett 9:00-kor. Mivel olyan sok embert érint az iskolakezdés időpontja, hogy szinte bizonyosan módosulna a közlekedés és a legtöbb munkahely munkarendje is, ez egyfajta szimulált óraátállítás lenne, tehát a tényleges ébren töltött időnk közelítene ahhoz, ami a GMT+2+DST-ben lenne.

GMT+1.5+DST: egy új időzóna

Ez lehetne a Kelet-Közép-Európai Időzóna. Mit jelentene ez?

napkelte napnyugta
március vége 7:00 19:30
június vége 5:15 21:15
október vége 7:45 18:00
december vége 8:00 16:30

Ennek lenne két nyilvánvaló előnye és két nyilvánvaló hátránya.

Előnyök:

  • Megoldaná a téli kései napkeltét. A 8:30-as napkelte azt jelentené, hogy a tanítás sötétben kezdődne, a 8:00-ás pedig azt, hogy világosban.
  • Megoldaná a júniusi túl kései napnyugtát is. Szeretem a világost, de azért este 10-kor legyen már sötét!

Hátrányok:

  • Nem létezik. (Még.)
  • Óraátállítás.

Valójában nagyon sok ország alkalmaz feles időzónát, ott van pl. a világ második legnépesebb országa: India. És ez alkalmas lenne a térség minden országának: Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Magyarországnak, valószínűleg Romániának is a teljes Balkán-félszigetnek, sőt, valószínűleg még a Baltikumnak is. Személy szerint én erre szavaznék!

GMT+1.5: egy felesleges elvi lehetőség

A Kelet-Közép-Európai Időzóna óraátállítás nélkül a következőképpen nézne ki:

napkelte napnyugta
március vége 6:00 18:30
június vége 4:15 20:15
október vége 6:45 17:00
december vége 8:00 16:30

Igazából ennek csak hátrányait látom: a jelenlegihez képest télen fél órával későbbi napkelte, nyáron fél órával korábban napnyugta (összesen 100 órahossza napfény veszteség a mostani rendszerhez képest), ráadásul nem is létező időzónáról van szó. Egyetlen előnyét látom csak: nem lenne óraátállítás, és az óraátállítás nélküli opciók közül talán ez a legkevésbé rossz.

Álláspontok

Más országok gyakorlata

"Törökország is megszüntette az óraátállítást. Nekünk is meg kell szüntetnünk."

"Földrajz óra" következik! Két esetben nincs értelme a nyári időszámításnak:

  • Ha egy ország túl közel van az Egyenlítőhöz. Ez esetben a napkelte-napnyugta kilengése nem olyan drasztikus, hogy megérje alkalmazni az óraátállítást. Törökország jóval közelebb van az Egyenlítőhöz, mint Magyarország, így ott már valóban megfontolandó. (Személyes véleményem egyébként az, hogy még nekik is megérné az óraátállítás, de ott már jobban el tudom fogadni az óraátállítás ellene érveket.)
  • Ha egy ország túl közel van a sarkokhoz. Ez esetben nyúljunk vissza az óraátállítás alaplényegéhez: napfény megtakarítás. Ha egy ország túl közel van például az Északi-sarkhoz, akkor télen túl sok sötét van (akárhogy is állítják az órákat, sötétben kelnek és sötétben fekszenek), nyáron meg túl sok a világos (úgymond lehet pazarolni, mert akkor is jut bőven napfény). Az órákat ott úgy kell beállítani, hogy az átmeneti időszakban legyen optimális, és valóban úgy kell hagyni egész évre.

Ugyanakkor minél közelebb van egy ország a 45°-os szélességi körhöz, annál inkább megéri alkalmazni az óraátállítás rendszerét. Magyarország ide tartozik.

Az EU álláspontja

Az EU idáig kötelezővé tette a nyári időszámítás alkalmazását minden tagállam számára, függetlenül attól, hogy az közel volt-e az Egyenlítőhöz vagy az Északi-sarkhoz, vagy sem: ugyanaz vonatkozik az északi Finnországra, a déli Máltára és a középen elhelyezkedő Magyarországra. Ezentúl viszont minden tagállamnak tiltaná. De mi lenne, ha a kötelező és a tilos helyett használná a lehet szót? Minden tagállam eldönthetné, hogy milyen időzónában kíván lenni és kíván-e élni a nyári időszámítás áldásos hatásával, és szerintem csak annyit kellene szabályoznia, hogy az átállás egyszerre történjen, és ne fordulhasson elő az, hogy az egyik tagállam mondjuk szeptemberben, a másik októberben áll vissza a téli időszámításra.

Az én véleményem

Szerintem Magyarország (és a térség többi országa) számára a GMT+1.5 vagy a GMT+2 lenne a megfelelő választás, mindkettő óraátállítással. A személyes preferenciám a fentiek közül az alábbi: GMT+1.5+DST > GMT+2+DST > GMT+1+DST > GMT+3 > GMT+2 > GMT+1.5 > GMT+1. GMT+2+DST esetén megfontolandó lenne egy hosszabb téli szünet az iskolákban, pl. a nemzetközi összehasonlításban aránytalanul hosszú, 11 hetes nyári szünet kárára.

Ezen kívül a következő gyakorlatot tartanám célszerűnek bevezetni:

  • A tavaszi óraátállás a jelenlegi, szombatról vasárnapra virradóra történő átállás helyett célszerűbb lenne péntekről szombat hajnalra időzíteni, ügyelve arra, hogy másnap ne munka szombat legyen.
  • Az őszi visszaállítás szintén ne szombatról vasárnapra, hanem vasárnapról hétfőre essen.

Így a jelenlegi (egyébként nagyon helyes) gyakorlatnak megfelelően szintén hétvégére esne, viszont ezzel két teljes hétvége esne a nyári időszámításba.

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License