Webes szolgáltatások

Fő kategória: Böngészés.

Keresés

Amint láttuk, a világháló nagy, és nagyon kusza. Az egyik legfontosabb művelet a keresés. Ha megfelelően tudunk keresni, akkor tényleg zsebre vágjuk a világot, egyébként el vagyunk veszve.

  • Google (https://www.google.com/): az általános keresést szokás guglizásnak is hívni, mivel ez messze a legnépszerűbb keresőmotor. Ha beírjuk a legtöbb böngésző URL mezőjébe a keresőkulcsokat, akkor automatikusan végrehajtja a Google keresést. Az elsődleges funkciója minden internetfelhasználó számára egyértelmű, ugyanakkor vannak olyan kevésbé ismert lehetőségei, amelyek szintén nagyon hasznosak.
    • Ha elkezdjük írni a keresőszavakat, akkor automatikusan kiírja a leggyakoribb adott kezdetű kereséseket.
    • Miután beírnunk valamit (sajnos csak akkor) rákattinthatunk erre: Beállítások → Speciális keresés, és itt kicsit fapados módon, de finomhangolhatjuk a keresést. Pl. beállíthatjuk a keresett nyelvet. Példaként állítsuk be a magyart, és keresőkulcsként írjuk be ezt: ESP8266. A magyar találatok között az én leírásom már elég előkelő helyen szerepel.
    • A site: előtaggal megadhatjuk, hogy mely szerveren keresse. Pl. ESP8266 site:faragocsaba.hu csak a faragocsaba.hu oldalon keres.
    • Pillanatnyi árfolyamot is le tudunk kérdezni, pl. 100 EUR in HUF.
    • Fizikai konverziókat is végre tud hajtani, pl. 30 Celsius to Fahrenheit.
    • Függvényeket tudunk ábrázolni. Írjuk be pl. ezt: f(x)=sin(x); első helyen kirajzolja a függvényt.
    • Időjárás előrejelzést kapunk, ha beírjuk pl. azt, hogy Budapest időjárás.
    • A Jó napom van (korábbi neve nekem jobban tetszett: 19-re lapot húzok) annyit csinál, hogy azonnal megnyitja a legrelevánsabbnak vélt találatot. Leggyakrabban ez a vonatkozó angol nyelvű Wikipédia szócikk.
    • Kép keresése: a Google keresője kiválóan alkalmas képek kelesésére is. Ha az általános keresés tartalmaz releváns képtalálatot, akkor általában előkelő helyen megjeleníti a legfontosabbakat.
    • Videó keresése hasonló a képhez, bár itt nagyon maga irányába lejt a pálya, ugyanis a találatok döntő része YouTube videói lesz (a YouTube a Google tulajdonában van).
    • Keresés kép alapján: a Google ilyet is tud: feltöltünk egy képet, és megkeresi a hasonlókat. Ha pl. nem tudjuk, hogy kifestett egy festményt, azt így megtudhatjuk. Használata egyelőre még nehézkes: először is be kell írni valamit (tetszőlegesen bármit), hogy rá tudjuk kattintani a kép keresésre. Ott a beviteli mezőtől jobbra látunk majd egy fényképezőgép ikont, arra kattintva tudjuk a képet feltölteni. (Az írás pillanatában a copy-paste vagy drag and drop még nem működik.)
  • Bing (http://bing.com/): a második legnépszerűbb keresőmotor a Microsoft terméke.
  • Yahoo (http://yahoo.com/): számos szolgáltatást nyújt, többek között a keresést.
  • Midomi (https://www.midomi.com/) keresés hang alapján*. Ez egy igen érdekes és nem túl ismert lehetőség. Tegyük fel, hogy rá szeretnénk keresni egy zenére, de nem ismerjük sem az előadót, sem a szám címét, viszont el tudjuk dúdolni.

Kérdezz-felelek

Ha a keresés nem hozott eredményt, akkor meg tudjuk kérdezni róla az embereket. Ha megfelelően tesszük fel a kérdést, és elég sok emberhez eljut, akkor esélyünk van arra, hogy választ is kapunk. Itt már megjelenik az egyese emberek esetlegesen nem megfelelő válaszai; az igazán jó rendszerekben lehet szavazni a válaszokra, és általában a legjobb kerül így legelőre.

  • Quora (https://www.quora.com/): a kérdések témákba vannak csoportosítva, és egy-egy komolyabb témának akár több tízmillió követője is lehet. A kérdések általában bonyolultabbak, kifejtősek, és a legjobbakat emeli ki a rendszer. Az oldal nyelve az angol.
  • Stack Overflow (http://stackoverflow.com/): programozással kapcsolatos kérdéseket lehet feltenni. Nagyon sok esetben relevánsabb válaszok születnek, mint az adott technológia hivatalos dokumentációja. Az oldal nyelve az angol. Nem programozással kapcsolatos kérdések fóruma (jóval kisebb relevanciával): https://stackexchange.com/. Ennek vannak specifikus aloldalai, pl. LaTeX dokumentáció készítésével kapcsolatos kérdések: https://tex.stackexchange.com/.
  • Brainly (https://brainly.com/): iskolai feladatokat lehet kérdezni.
  • Gyakori Kérdések (https://www.gyakorikerdesek.hu/): kérdések és válaszok mindenféle témáról, magyarul.

Térképek és közlekedés

  • Google Maps (maps.google.com): talán a legjobb online térképkereső. Az idők során önmagában egy komoly alkalmazáscsoporttá nőtte ki magát, számos funkcióval
    • Ha rákeresünk egy lakcímre, vagy akár címtöredékre, akkor megmutatja, hogy hol van.
    • Kereshetünk GPS koordinátára is, bár ez még nem annyira felhasználóbarát: csak tizedespontot fogad el.
    • Rákereshetünk szolgáltatásra is, pl. "étterem Budapest", és a helyen kívül kidobja a nyitva tartásukat, valamint a pontozásukat is. (Web 2!!)
    • Igen hasznos az útvonalkereső, ami önmagában felfogható önálló alkalmazásként. Ennek megnyitásához rá kell kattintani a beviteli mezőtől jobbra levő, jobb kanyart ábrázoló kék ikonra. Több köztes pontot is megadhatunk, valamint megadhatjuk azt, hogy mivel szeretnénk menni: autóval (ez a legjobb, és a keresésnél figyelembe veszi a pillanatnyi forgalmi információkat), gyalog, tömegközlekedve (egyre jobb, Budapest esetén pl. már évek óta kiváló) vagy kerékpárral (egyelőre még tud hova fejlődni).
    • Az utakra nagyítva megmutatja, hol vannak pillanatnyilag dugók.
    • Ha rendelkezésre állnak helyinformációk, akkor azt figyelembe veszi a megjelenésnél.
    • A jobb alsó sarokban levő sárga emberként a térképre húzva a Google Street View alkalmazást kapjuk: az utcaképeket láthatjuk, már ahol végighaladt a Google autó. Egyéb helyeken fotókat láthatunk.
    • A bal alsó sarokban található ikonra kattintva műholdfelvételeket tekinthetünk meg a térkép adott részéről.
    • Itt érdemes megemlíteni a Google hasonló szolgáltatását, a Google Earth-öt: earth.google.com.
    • És lazán kapcsolódik a témához a Google Sky: http://sky.google.com/.
  • Waze (www.waze.com/hu): egy közösségi útvonaltervező szolgáltatás. Ehhez le kell töltenünk az appot, és netkapcsolatra van szükség a használatához. A tervezéskor figyelembe veszi a felhasználóktól gyűjtött információkat, és annak figyelembe vételével javasol útvonalat.

Szótár, fordítás

E-mail

Az e-mail az egyik legősibb elektronikus üzenetküldő rendszer. Helyét sok esetben átvették egyéb kommunikációs lehetőségek, viszont még mindig kellően népszerű ahhoz, hogy érdemes legyen vele is foglalkozni. Az e-mail szolgáltatók tipikus szolgáltatásai az alábbiak:

  • Email küldése és fogadása: nyilván ez az alapfunkció.
  • E-mailek rendezése: pl. könyvtárak létrehozása.
  • Átirányítás: az e-mail szolgáltatók többsége lehetőséget biztosít arra, hogy a bejövő leveleket átirányítsuk egy másik e-mail címre.
  • Címtár szolgáltatás: azokról az emberekről épít fel a szolgáltató egy adatbázist, akikkel kapcsolatban állunk. Ez lehetővé teszi mások könnyebb megtalálását.
  • Naptár: hasznos ehet a tervezésénél, ill. általában emlékeztetőket is be lehet állítani.
  • Spam szűrés: a kéretlen levelek külön könyvtárba mozgatása, majd automatikus törlése. A legtöbb e-mail ebbe a kategóriába tartozik, és bizonyos jellemzők alapján szűrik ki a szolgáltatók. Sajnos előfordul az is, hogy egy fontos e-mail is áldozatul esik.

Néhány jelentősebb ingyenes e-mail szolgáltató

Konferencia

Az egyik nagyobb terület, ami nagyrészt átvette az e-mail helyét, azok a konferencia eszközök. Néhány jellemzője:

  • Az e-mail aszinkron, a konferencia szinkron eszköz. A konferencia eszközöknél a kommunikáció folyamatos, az e-maillel szemben, ahol nem várunk azonnali választ. Ez azt is jelenti, hogy a bejövő kommunikációs kezdeményezés tipikusan sokkal látványosabb, mint az e-mail esetén, pl. hangjelzéssel tudatja a címzettel, hogy üzenete érkezett.
  • Szöveg, hang és videó átvitele: tudunk tehát chat-elni, telefonálni (bizonyos szolgáltatások lehetővé teszik azt is, hogy hagyományos telefonszámot felhívjunk) ill. videós megbeszélésen részt venni.
  • Képernyő megosztása: a kommunikációban részt vevők meg tudják osztani a képernyőjüket, ezzel újabb szintre emelve a kommunikációs léehetőségeket.
  • Csatornák kezelése: a konferenciaeszközök többsége lehetőséget biztosít arra, hogy többen is részt vegyenek egy beszélgetésben, és egy-egy ilyen csoportnak külön csatornákat lehet létrehozni. Gyakran előfordul, hogy bizonyos létszám felett már csak a fizetős verziót tudjuk használni.

Néhány konferencia eszköz (zárójelben a honlap címét adom meg, de többnyire ezeket külön alkalmazásként használjuk, nem böngészőből):

  • Skype (https://www.skype.com/): ez a konferencia eszközök alapja. Egy-egy videóhívásra gyakran hivatkozunk úgy, hogy "szkájpolás", annak ellenére, hogy adott esetben nem is a Skype-ot használjuk. Amióta a Microsoft megvette a Skype-ot, Microsoft fiókkal érhető el, és külön van vállalati (Skype for Business) és privát Skype.
  • Teams (https://www.microsoft.com/hu-hu/microsoft-365/microsoft-teams/group-chat-software): a Microsoft saját konferencia eszköze.
  • Zoom (https://zoom.us/): a COVID-19 vírus okozta kényszerű otthonlét következtében robbant be a köztudatba. A Skype nehézkes belépési folyamatát ellensúlyozta azzal, hogy tényleg csak pár kattintással be lehetett lépni a rendszerbe. Talán túlzottan is jól sikerült ez az ellensúlyozás (a link birtokában - ami kezdetben nem is változott - bárki be tudott lépni a megbeszélésre, ezzel komoly biztonsági problémát okozva), amit azóta javítottak (érzésem szerint picit túl is kompenzálták), mindenesetre a Zoom bizonyos körökben megmaradt a biztonságra fittyen hányó, így kerülendő konferencia eszköznek.
  • Google Meet (https://meet.google.com/): a Zoom népszerűségét kezdetben az adta, hogy a Skype szinte használhatatlanná vált a Microsoft ténykedése következtében, a Google Meet esetén pedig az ingyenes verzióval nem lehetett képernyőt megosztani. Nem sokkal később viszont a képernyőmegosztás is lehetővé vált az ingyenes Google Meet-ben ráadásul böngészőből is 100%-ban elérhető, így szerintem az írás pillanatában
  • Google Hangouts (https://hangouts.google.com/): hasonló a Google Meet-hez.
  • GoToMeeting (https://www.gotomeeting.com/): egységes webes felületet biztosít a többi konferencia eszközhöz. A felhasználók pusztán a link birtokában csatlakozhatnak. Ez a szolgáltatás fizetős.
  • WebEx (https://www.webex.com/): a Cisco konferencia eszköze. Van vastag klienses és webes változata is.
  • Slack (https://slack.com/): meglepő módon nem része a legnépszerűbb konferencia eszközöket felsoroló oldalaknak, de szintem egy egész jó konferencia eszköz, vállalati célokra különösen. Fizetős.
  • Discord (https://discord.com/): kimondottan online játékok számára megalkotott rendszer.
  • Messenger (https://www.messenger.com/): a Facebook kiegészítője. Előnye, hogy automatikusan látjuk az összes Facebook ismerősünket.
  • Viber (https://www.viber.com/): kizárólag okostelefonon működik, és telefonszámhoz van kötve a fiók. Egy olyan felületet biztosít, mintha igazi telefonhívás lenne, chat, videó és egyéb funkciókkal kiegészítve, de nem a hagyományos telefonvonalon, hanem a jóval olcsóbb interneten keresztül. Előnye, hogy automatikusan rákerül a kontaktlistára mindenki, aki benne van a telefonkönyvünkben, és neki is van fiókja. Az SMS-eset is tudja kezelni. Hátránya, hogy tényleg csak okostelefonnal és az abban a készülékben levő SIM kártya telefonszámával használható, pl. PC-ről webes felületen nem.
  • WhatsApp (https://www.whatsapp.com/): ez is egy konferencia eszköz, kezdetben okostelefonra, az írás pillanatában már PC-re is. Sok tapasztalatom nincs vele. Az első VoIP (Voice over Internet Protocol) szolgáltatók egyike volt. A Facebook része, és arra tippelek, hogy hamarosan meg fog szűnni. Ha ugyanis ragaszkodunk a telefonhoz, akkor inkább Viber, ha minden ismerősünket el szeretnénk érni, akkor Messenger, képernyő megosztáshoz Google Meet vagy Zoom, vállalati célra pedig a felsoroltak egyike.

Közösségi oldalak

Tipikus közösségi műveletek:

  • Lehet az oldalra regisztrálni, sőt, sok esetben kell is. Itt elvárt a valós adatok megadása (név, születési dátum, fotó stb.).
  • Egymást be lehet jelölni. A kölcsönös jelöléseket kapcsolatnak szokás nevezni. Az egyoldalú jelölés neve általában a követés.
  • Lehet egymásnak privát üzenetet írni. Ezt egyfajta chat modul teszi lehetővé. Általában több ember is benne lehet egy ilyen beszélgetésben.
  • Lehet bejegyzéseket létrehozni: ezt általában az ismerőseink ill. minket követők láthatják.
  • Bejegyzéseket tovább lehet osztani, és ez annyira web 2: azok a bejegyzések ugyanis, amelyeket sokan osztanak meg, valószínűleg különösen figyelemre méltóak.
  • Hozzá lehet szólni a bejegyzésekhez, ill. a hozzászólásokhoz is hozzászólni. Veszélyes viták is kialakulhatnak így.
  • Lehet reagálni a bejegyzésekre. A legismertebb reakció a Facebook like-ja.

Közösségi modulja a legtöbb oldalnak van. Ide olyan oldalakat sorolok fel, amelyeknek elsődleges funkciójuk a közösségi mivoltuk.

  • Facebook (https://www.facebook.com/): a legismertebb általános közösségi oldal, több milliárd profillal. Ezáltal ez a világ egyik leglátogatottabb és legértékesebb oldala. Nem elérhető minden országban. Kínában a Baidu (https://www.baidu.com/), míg Oroszországban (és még pár keleti szláv országban) a Vkontakte (https://vk.com/) tölti be a Facebook szerepét. Érdemes megjegyezni a magyar fejlesztésű Iwiw oldalt, ami mára sajnos megszűnt. Az Iwiw az International Who Is Who rövidítése. Kezdetben Wiw volt a neve, és az a változat két évvel a Facebook indulása előtt indult. Ki tudja, mi lett volna a sorsa, ha nem halnak le a szerverek akkor, amikor elérte a milliós felhasználószámot.
  • LinkedIn (https://www.linkedin.com/): szakmai közösségi hálózat. A szakmai profilunkat tudjuk vele építeni. Olyan műveletek vannak benne, mint pl. a konkrét ismeretünk megadása, amit mások meg tudnak erősíteni. Ha pl. azt állítom magamról, hogy tudok Java-ban programozni, és ezt 50 ismerősöm megerősíti, akkor egy fejvadász nagy biztonsággal építhet arra, hogy én valóban tudok Java-ban programozni. (A témában annyira népszerű ez az oldal, hogy a fejvadászokat a rossz nyelvek LinkedIn-profil nézegetőknek csúfolják.)
  • Twitter (https://twitter.com/): rövid, egy-két mondatos üzeneteket lehet ennek segítségével írni. Általában olyat, ami épp most történt. Pl. érdekes volt az emlékezetes 2014-es labdarúgó világbajnokság elődöntőjében (Németország-Brazília 7:1) megnézni, hogy hogyan "robbant fel" a Twitter, amikor a gólok születtek, amit szerintem szintén annyira web 2!
  • Imgur (https://imgur.com/): képeket lehet megosztani, akár regisztráció nélkül is.
  • Snapchat (https://www.snapchat.com/): gyors megosztást tesz lehetővé.
  • Instagram (https://www.instagram.com/): fotókat a legtöbb közösségi oldalon megoszthatunk, az Instagramot viszont kifejezetten saját készítésű fotók megosztására hozták létre.
  • Pinterest (https://hu.pinterest.com/): ez is egy képmegosztó, de itt elsősorban nem általunk készített fotók megosztása a cél, hanem az érdeklődési területünknek megfelelő (interest = érdeklődés) dolgokról pl. egy diagramot. Ezeket kategóriákban lehet gyűjteni. Ennek is lényeges része a tovább osztás. Az eredménye szintén nagyon web 2: összegyűlnek a neten fellelhető legjobb ábrák, témákba csoportosítva. Rólunk is kialakul egy profil, és ez segít a további hasznos anyag fellelésében.
  • TikTok (https://www.tiktok.com/): rövid videók megosztására létrehozott oldal.

Filmek, videó, zene

Felhő szolgáltatások

A felhő szolgáltatások alapvetően drágák; cégeknek sok esetben megéri, de magánszemélyeknek nem. Általános felhőszolgáltatók:

Magáncélra leginkább azt a felhőszolgáltatás lehet és ajánlott használni, ami szinkronizál egy könyvtárat a felhő tárhellyel. Több számítógépet is be lehet állítani a szinkronizálásra, így egyrészt védve vannak a fájlok a véletlen törlésekkel szemben (törlés esetén ugyan a felhőben is törlődik a folyamatos szinkronizálás miatt, de még egy ideig visszaállítható), másrészt több számítógépen meg van ugyanaz a fájlstruktúra. Az alábbi felhőszolgáltatások mindegyikének van egy egész kényelmes ingyenes változata; korlátozott mérettel (pár GB) és korlátozott számú szinkronizált számítógéppel; ha többet szeretnénk, akkor számos havidíjas lehetőségből választhatunk.

  • Dropbox (https://www.dropbox.com/): az általam ismert első ilyen szolgáltató.
  • pCloud (https://www.pcloud.com/): kevésbé ismert, mint a Dropbox; az ingyenes változat nagyobb tárhelyt biztosít. Van egyébként óriáslevél küldő szolgáltatása is; egyébként ennek kapcsán ismertem meg.
  • Google Drive (https://drive.google.com/): a Google tárhely szolgáltatása, ami alapból ingyen jár minden Google fiókhoz.

Tipp: beállíthatunk egy torrent szervert, ami az egyik ilyen vezérelt könyvtárat figyeli, és ha megjelenik ott egy torrent fájl, azt automatikusan letölti.

Vásárlás

Az internet jelentősen megkönnyíti a váráslást, de itt még nagyobb óvatosságra van szükség, mint a valódi bolti vásárlásnál. Összegyűjtöttem néhány oldalt, amit kisebb-nagyobb mértékben ismerek.

  • Magyarországi gyűjtő oldalak: ezek azok az oldalak, amelyek önmagukban nem árulnak semmit, viszont összegyűjtik a magyarországi webshopok választékát. Bármit is szeretnénk venni, valójában ezek egyikén érdemes elindulni: adott termékre rákeresve (és esetenként igen komoly információt megtudva róluk) meg tudjuk nézni, hogy hol milyen feltételekkel tudjuk azt megvásárolni.
  • Magyarországi oldalak
    • Vatera (https://www.vatera.hu/): kezdetben ez egy online aukciós oldal volt, tehát licitálni lehetett tipikusan használt termékere. Különösen az 1 forintos kikiáltási árú, minimálár nélküli termékek mozgatták (és mozgatják) meg az emberek fantáziáját. Noha ez a szolgáltatás még mindig megvan, a termékek egyre nagyobb hányadát lehet fix áron is (vagy csak fix áron) megvenni, valamint egyre több mindent árulnak újan.
    • Jófogás (https://www.jofogas.hu/): gyakorlatilag online apróhirdetések oldala. Személy szerint még nem használtam. (Vásárlóként kicsit visszataszító, hogy a reklám arra van felépítve, hogy itt minden ócskaságot el lehet adni.)
  • Külföldi oldalak
    • eBay (https://www.ebay.com/): ami Magyarországon a Vatera, az a világon az eBay. Licitálni és vásárolni is lehet. A postaköltségre érdemes odafigyelni: számos esetben ingyenes a házhoz szállítás (tipikusan Keletről), sok esetben viszont horribilis is lehet (tipikusan Nyugatról).
    • Amazon (https://www.amazon.com/): klasszikus internetes webáruház, széles választékkal és drága házhozszállítási költségekkel. A német Amazon (http://amazon.de/) egy olyan egyensúlyt képez a választék és a postaköltség tekintetében, amit érdemes figyelembe venni.
    • AliExpress (https://www.aliexpress.com/): kínai gyűjtőoldal (csak új termékeket lehet venni, és nincs licit). A postaöltség általában inygenes vagy minimális. Apróságokat innen érdemes venni.
    • BangGood (https://www.banggood.com/): kínai webáruház. Ez szintén egy gyűjtőoldal, de annyiban eltér az AliExpress-től, hogy az AliExpress mondhatni hogy csak egy felület, ami összekapcsolja az eladót a vásárlóval, a BangGood azt a hatást kelti, mintha egy nagy webárugáz lenne, saját választékkal.
    • GearBest (https://www.gearbest.com/): szintén kínai webáruház. SOkan ezt tartják a legjobbnak, nekem voltak vele rossz tapasztalataim.
    • TinyDeal (https://www.tinydeal.com/): mint az előbbiek
    • DealExtreme (https://www.dx.com/): mint az előbbiek
    • Wish (https://www.wish.com/): sokaknak ez jelenti az internetes vásárlást, de én még nem használtam.
  • Szerb oldalak: ezekkel is van némi tapasztalatom, így megemlíteni, hátha valaki hasznát veszi.

A témában fontos még megemlíteni a fizetést. Elvileg bárhol lehet hitelkártyával fizetni, viszont én óva intek mindenkit attól, hogy folyószámla kártyájával ezt megtegye. Ha ugyanis a kártya adatai rossz kezekbe kerülnek, akkor nyilván le tudják azt nullázni. Az alábbi lehetőséget érdemes figyelembe venni:

  • Egyes bankok biztosítanak virtuális hitelkártyát, melynek az alapértelmezett vásárlási limitje 1 Ft, amit ideiglenesen fel lehet emelni. Ezt váráslás előtt meg tudjuk tenni nagyjából arra az összegre, amire szükségünk van. (Itt meg lehet adni a vásárlások számát. Érdemes többet is megadni, mert gyakran úgy kezdődik az ilyen vásárlás, hogy megpróbál 1 dollárt levenni róla, hogy megbizonyosodjon, valóban működik, majd azt rögtön visszaadja, de ez már egy vásárlásnak számít.)
  • Érdemes PayPal-t nyitni. Ott már megadhatjuk a folyószámlánk adatait is, de én még ott is óvatos vagyok, és a virtuális kártya adatait adom meg. Azért is érdemes ezt használni, mert ha az áru nem érkezik meg, akkor a PayPal visszafizeti a váráslás összegét. Egy javaslat: nem fogadjuk el az ő konverzióját, mert nagyon rosszul vált.
  • Harmadik megoldás a Revolut: ott is lehet virtuális hitelkártyát létrehozni, és az annyival jobb is az általam tapasztalt magyar bankénál, hogy havi költési limitet tudunk beállítani. Tehát túl nagyot nem tudnának a bűnözők kaszálni, viszont minden apróságért nem kell emelni a limitet.

Utazás, szállás

Utazás tervezése tömegközlekedéssel:

Utazás tervezése autóval:

  • Oszkár telekocsi (https://www.oszkar.com/): nagyobb távolság esetén meg lehet osztani az utazási költségeket.
  • Uber (https://www.uber.com/): taxi alternatíva, elsősorban városon belül. (Magyarországon betiltották.)

Szálláshelyek foglalása:

Office alkalmazások

Tanulás, információk

Személy szerint azt gondolom, hogy az internet legfontosabb része az online tanulás lehetősége: a tudás mindenki számára elérhetővé vált. Az én oldalamat is ebbe a kategóriába sorolnám elsősorban. Itt az igazán nagyokat sorolom fel.

A lenti oldalakon nagyrészt angolul tudjuk magunkat fejleszteni.

Szabadidő, hobbi

A témában vételen plusz egy oldal készült; az én hobbijaimnak megfelelő oldalak az alábbiak.

  • BoardGameGeek (https://boardgamegeek.com/): a társasjátékosok közösségi oldala. Be lehet jelölni, hogy kinek milyen játéka van meg, értékelni lehet a játékokat stb. Olyan érdekességeket is meg lehet adni, hogy mi magunk hány éves kortól gondoljuk ajánlhatónak. Ennek a mediánja sokkal hasznosabb, mint a kiadó hivatalos besorolása.
  • BoardGameArena (http://boardgamearena.com/): a legjelentősebb társasjáték oldal, ahol lehet online játszani egymás ellen.
  • Numista (https://numista.com/): érmegyűjtők oldala. Az egyik leghasznosabb funkciója a cserék elősegítése.
  • Geocaching (https://www.geocaching.com/): a kincsesládák rejtésének és keresésének weboldala. Külön van magyar geocaching oldal (http://geocaching.hu/).

Fizetés

  • PayPal (https://paypal.com/): az internetes vásárlást teszi biztonságosabbá. A hitelkártyával az a probléma, hogy ha rossz kezekbe kerülnek az adatok (ami gyakorlatilag a számlaszám, a név, a lejárati idő és egy 3 jegyű, sohasem változó szám), akkor könnyen el tudják lopni a pénzünket. A PayPal ilyet nyilván nem tesz, hanem a rendszerén leresztül összekapcsolja az eladót és a vevőt.
  • Revolut (https://www.revolut.com/): egész komoly banki szolgáltatásokat nyújt (pl. bankkártya, hitelkártya, ingyenes készpénzfelvétel, középárfolyamos pénzváltás, kriptovaluta vásárlás, részvény vásárlás) ingyen. Hasznos kimutatásokat generál. Okostelefonos alkalmazás kell hozzá.
  • BitCoin (https://bitcoin.org/): a legnépszerűbb kriptovaluta. Használata kockázatos és nem egyszerű; aki érdeklődik a téma iránt, annak az alábbi leírást ajánlom figyelmébe: https://www.vpnmentor.com/blog/ultimate-guide-bitcoin/

Kormányzati oldalak

Egyet emelek ki: az Ügyfélkapus regisztrációval be tudunk lépni a Magyarország (https://magyarorszag.hu/) weboldalra, ahol ügyeket tudunk kezdeményezni. Számos egyéb oldalon használhatjuk az ügyfélkapus regisztrációnkat.

Híroldalak

Az internet korában a hírek elképesztő gyorsasággal terjednek, de igaz sajnos az álhírekre is. Ha olvasunk valamilyen hírt, érdemes annak utána járni és megbízható forrásból ellenőrizni. A fontosabb magyar nyelvű hírportálokat sorolom fel az alábbi listában:

Blog

A blog a weblog (webes napló) rövidítése: igazából bárki létrehozhat egy ilyen oldalt, és leírhat oda bármit, ami a fejében van. Egy-egy blogbejegyzés tipikusan egy rövidebb-hosszabb cikk, amit lehet értékelni, hozzá lehet szólni stb. (Sokan hivatkoznak blogként az én weboldalamra; igazból ezt nem szeretem, mert itt igyekszem olyat alkotni, ami mentes az aktualitásoktól.) Blog motorok:

Megosztás

Az interneten tartalmat lehet megosztani. A fentiekben is ez történt, de mindegyik esetben úgy, hogy a tartalom felkerült egy weboldalra. De vannak egyéb technológiák is a megosztásra.

Napster

Ma már nem létezik, de a történelmi hűség kedvéért célszerűnek gondoltam ezzel kezdeni. MP3-ak megosztására kialakított rendszer volt: a bejelentkezett felhasználók meg tudták osztani az MP3-aikat egymással. A letöltött MP3-ak automatikusan megosztottá váltak.

DirectConnect

Valójában a Napster továbbgondolása oly módon, hogy mindenféle tartalmat meg lehet osztani, nemcsak zenét. A technológiához tartozó szoftver a DC++ (https://sourceforge.net/projects/dcplusplus/).

Torrent

A technológia neve valójában BitTorrent. Annyiban más mint a DirectConnect, hogy ez feldarabolja a megosztandó tartalmat, és az egyes darabokat más-más felhasználótól is le lehet tölteni. Ha egy felhasználó elkezd letölteni egy tartalmat, akkor automatikusan megosztóvá válik még mielőtt teljes egészében letöltené: a letöltött darabokat már meg tudja osztani. A gyakorlatban a következőképpen működik.

Először is fel kell telepíteni egy torrent klienst, ami tölt és megoszt. A legismertebb ilyen kliens a uTorrent (mikrotorrent; a neve abból adódik, hogy mindössze pár száz kilobájt méretű, de peta- meg exabájtnyi adatot mozgat; ingyenesen letölthető a https://www.utorrent.com/ oldalról).

Be kell szerezni a letöltendő tartalmat leíró .torrent kiterjesztésű fájlt. Ezt elvileg bárhonnan be tudjuk szerezni, tetszőleges honlapról (pl. az Ubuntu Linux disztribúció letölthető torrentként is, melyhez a torrent fájlt az alábbi oldalon található: https://ubuntu.com/download/alternative-downloads), de a legtipikusabb az, ha egy olyan oldalról töltjük le, amely kifejezetten az ilyen fájlokat gyűjti össze. Ez utóbbiakat torrent trackereknek hívjuk.

A torrent fájlokat összegyűjtő oldalak lehetnek regisztrációhoz kötöttek vagy szabadon hozzáférhetőek. A regisztrációhoz kötött oldalakra gyakran csak meghívóval lehet bejutni. Ezek általában elvárnak bizonyos aktivitást (pl. 3 hónapnyi inaktivitás után automatikus kizárás jár), valamint a letöltött tartalommal arányos visszaosztást. Ezt lehet szó szerint is érteni, pl. a feltöltés összmérete hosszú távon el kell, hogy érje a letöltés ősszméretének adott százalékát, vagy a letöltött tartalmat adott ideig megosztva kell hagyni. Általában lehetővé teszik azt, hogy plusz pénzért jobb pozícióba kerüljünk, tipi8kusan kevesebbet kelljen visszatöltenünk.

A torrent oldalak általában megadják, hogy hányan töltötték le eddig összesen (a nagyobb letöltési arányt elérő tartalom annyira web 2), valamint azt is, hogy pillanatnyilag hányszor van megosztva. Ez a szám minél magasabb, annál nagyobb esélyünk van a gyors és biztos letöltésre. Ha ugyanis csak egyvalaki osztja meg, akkor az pont addig lesz elérhető, amíg le nem kapcsolja a számítógépet, és a letöltési sebesség maximuma a túloldal feltöltési sebességének a maximuma lesz, ha viszont sokan osztják, akkor ha időközben le is kapcsolnak egy-egy számítógépet, jó eséllyel le fogjuk tudni tölteni.

A torrent oldalaknak most szándékosan nem szeretnék reklámot csinálni, ill. ezek elég gyorsan jönnek-mennek. Nyilván rá tudunk keresni. Vannak olyan oldalak is, amelyek a torrent oldalakt figyelik, ami tehát még egy absztrakciós réteg: ott megtaláljuk azt, hogy melyik oldalon érjük el a torrent fájlt, arról az oldalról, ahova az előző mutatott, letöltjük, majd az alapján a tényleges tartalmat.

Jogi kérdések

Gyakran felmerül itt a kérdés: vajon legálisak ezek a dolgok? Nagyon sok vita volt ezzel kapcsolatban, és várhatóan lesz is.

Lássuk először magát a technológiát! Az egyik vélemény szerint a torrentet és társait mind be kellene tiltani, mivel tipikusan illegális dolgokat osztanak meg rajta. Az ellenvélemény viszont azt állítja, hogy a torrent csak egy technológia, amit - ahogy egy nagy kést is - lehet jó és rossz dologra is használni. Ez igaz, mondja a másik oldal, csakhogy a nagy kést döntőrészt jó, míg a torrentet döntő részt illegális dolgokra szokás használni. Viszont - hangzik a viszontválasz - ha betiltunk mindent, amivel elvileg illegális dolgot is meg lehet osztani, akkor a teljes internetet be kellene tiltani. A dolognak még nincs nyugvópontja.

A Napstert mint technológiát tiltották be, mondván, hogy a felhasználók döntő hányada olyan zenét töltött le, amiért máshol amúgy fizetett volna, és ez valóban óriási kárt okozott a lemezkiadó cégeknek, gyakorlatilag lenullázta a teljes zenekiadó iparágat. A Napster részéről hangoztatott ellenérv sokáig az volt, hogy a felhasználók valójában csak meghallgatják, a zenét, mielőtt megvásárolják, és a Napszer felhasználók átlagban többet költenek zenére mint mások. Persze az is lehet, hogy Napster nélkül még többet költöttek volna, és azt, hogy egy együttes számait meg tudjuk-e hallgatni az album megvásárlása nélkül, magára az együttesre kell bízni.

A torrent, mint technológia, egyelőre megúszta a betiltást.

Felmerül a torrent tracker oldalak felelőssége is. A betiltást akarók érve egyszerű: a rajtuk keresztül megosztott tartalom nagy része illegális. A szokásos ellenérv az, hogy ők csak a megosztott tartalom postásai, magáért a tartalomért nem ők felelnek, hanem a megosztó maga. Ill. Magyarországon odabiggyesztenek egy - elnézést - bullshit jogi szöveget, hogy nem kötelesek hozzájárulni ahhoz, hogy a hatósággal megosztják a forgalmat, és nem járulnak ehhez hozzá. Valamint az önmeghatározásuk általában az, hogy közösségi oldal. (A valóságban közösségi modult valóban tartalmaznak, de általában nem ez az elsődleges profiljuk.)

A harc folyamatos: olykor-olykor felröppen egy-egy hír, hogy betiltottak egy-egy (külföldi) torrent oldalt. Olyan is előfordult, hogy az oldal működését meghagyták, viszont az oldal ígéretet tett, hogy ha valaki kéri egy torrent fájl elérhetőségének megszüntetését, azt azonnal megteszi (a nagyobb magyar oldalakkal ez történt). Tehát a betiltást akarók is jártak már sikerrel, nem egyszer. De a pereskedés hosszú és költséges, és valójában értelmetlen is, hiszen ha bezárnak egy torrent oldalt, tíz másik bújuk ki a semmiből helyette. Ha a torrent mint technológia nem is, az egyes torrent oldalak bizony folyamatosan a legalitás határán táncolnak, és tevékenységük jogi szempontból nagyon határeset.

Következő szint a megosztó felelőssége. Az az érdekes, hogy ez az egyetlenegy pont, ahol egyértelműen el lehet ítélni valakit: ha pl. valaki a moziban felveszi a filmet kamerával és megosztja, akkor bűncselekményt követ el. Ha egy fizetős, általa megvásárolt szoftvert oszt meg, az is bűncselekmény. Tehát furcsamód csak azt tudja egyértelműen megbüntetni a törvény, aki pénzét, idejét és energiáját áldozza fel a (valójában illegális) dolog érdekében.

Itt van egy gyakran hangoztatott, de szerintem nagyon "izzadságszagú" érv: azzal, hogy a torrent feldarabolja a tartalmat, az egyes darabkák önmagukban használhatatlanok, így nem is követhet el bűncselekményt az, aki ezeket megosztja. Akár feldarabolja, akár nem, aki másnak jelentős anyagi kárt okoz a megosztásával, azt bizony meg fogják büntetni!

Végül érdemes megvizsgálnunk a letöltő felelősségét. A letöltőt sokkal nehezebb megbüntetni, mint a megosztót, ugyanis a letöltő gyakran hangoztatott védekezése az, hogy "de hát ő csak egy gyanútlan felhasználó volt, és nem tudta, hogy illegális". Mondjuk elég nehéz elhinni, hogy egy olyan programról nem is sejtette, hogy illegális, amiért amúgy több százezer forintot kellene kiadni, ahogy arról a filmről sem sejtette, hogy illegális, amiért a mozikban amúgy 2000 Ft-ot kell fizetni.

Személyes véleményem az, hogy a technológiát magát valóban nem kellene betiltani, és a következőket tartom én magam elfogadhatónak (az, hogy közjogilag ezek legálisak-e nem tudom):

  • Ha van egy olyan tartalom, ami más forrásból egyébkéntis elérhető, és a torrent csak egy technológia a sok közül, akkor az minden további nélkül egyértelműen legális. Pl. a nagyobb Linux disztribúciókat általában közvetlen letöltés mellett torrent formájában is le tudjuk tölteni.
  • Ha egy filmet már bemutattak a tévében, egy nem fizetős csatornán, akkor szerintem annak a letöltésével sincs probléma. Különösen akkor, ha látszik annak a tévének a logója. Itt persze felmerülhet annak a kérdése, hogy ha egy kereskedelmi csatornán mutatták be, és a feltöltő kivágja a reklámokat, akkor azzal mi a helyzet, de ennek valószínűleg nincs jelentősége. Ahogyan annak sem, hogy a filmet már bemutatták a tévében, de a torrentre egy olyan változat került, ami nem abból a tévéfelvételből készült, így a tévétársaság logóját sem tartalmazza. Ez alól viszont kivétel lehet pár eset: ha még elérhető a tévétársaság saját online archívumában (ha nem ott nézzük, akkor nem az ő reklámjukat látjuk), várható a közeljövőben ismétlés (szintén a reklámok miatt), fizetős csatornán (HBO, NetFlix) vetítették a közelmúltban.
  • Személy szerint én azt is elfogadhatónak tartom, ha olyan tartalmat töltünk le, ami fizetős formában nem elérhető, és valószínűtlen, hogy valaha elérhető lesz.
  • Ha egy szoftver megvásároltunk, de hirtelen nem találjuk, akkor szerintem elfogadható, ha egy torrentes letöltéssel pótoljuk.

Internetes oldalak az interneten

Végül az interneten vannak olyan tartalmak is, amelyek magáról az internetről szólnak. Ezek tehát internetes világon kívül nem értelmezettek.

  • Domain regisztráció + tárhely szolgáltatók: ezek a tevékenységek általában együtt járnak, de természetesen lehetnek olyan cégek, amelyek csak az egyik vagy csak a másik tevékenységgel foglalkoznak. Nagyon sok ilyen cég létezik, melyek többségét magam sem ismerem, így több okból kifolyólag is feleslegesen tartom felsorolni. De hogy legyen legalább egy példa: a faragocsaba.hu domain regisztrációt a Silihost (https://www.silihost.hu/) nevű cégnél tartom fenn. Ennek költsége központilag meghatározott: 2000 Ft/2 év. A Heroku (https://www.heroku.com/) oldalt használtam már Java webalkalmazás feltöltésére.
  • Weboldalt készítő szoftverek: a weboldalakat elvileg nulláról is elkészíthetjük, viszont ahhoz komoly programozói tudásra van szükség. De miért is valósítsuk meg azt, amit már mások előttünk megvalósítottak? Érdemes megismerni azokat a rendszereket, amelyek kész komponenseket tartalmaznak, és ezeket csak megfelelően be kell konfigurálni. Ilyen pl. a WordPress (https://wordpress.org/).
  • Sebesség teszt: a szolgáltatók adnak egy internet sebesség értéket. De vajon mekkora a valódi sebességünk? Vannak internetes sebességet mérő oldalak, amelyekkel tehát meg tudjuk mérni a sebességünket. Nagyon sok ilyen van, pl. https://www.speedtest.net/.
  • URL rövidítés: ezek olyan oldalak, amelyek a hosszú URL-ek helyett rövid URL-eket generálnak. Általában nem megjegyezhetőek, de rövidek. Ilyen pl. a Cuttly (https://cutt.ly/).
oldalváltozat: 9, utoljára szerkesztve: 25 Jul 2023 09:54
Szerkesztés Rate (0) Címkék Vita Előzmények Fájlok Nyomtatás Eszközök + Opciók
Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License