Böngészők

Fő kategória: Böngészés.

Grafikus böngészők

Böngésző alatt elsősorban a számítógépünkön futó grafikus böngészőt értjük. Néhány példa a népszerűbbek közül:

  • Google Chrome (https://www.google.com/intl/hu/chrome/): az írás pillanatában a legnépszerűbb böngésző.
  • Firefox (https://www.mozilla.org/hu/firefox/): Linux alatt is jól működik.
  • Opera (https://www.opera.com/): már előfordult, hogy bizonyos oldalt sem a Chrome sem a Firefox nem kezelt jól, az Opera igen.
  • Safari (https://www.apple.com/safari/): az Apple terméke, az Apple eszközökön, valamint a Kindle e-könyv olvasón alapértelmezett, de Windows operációs rendszeren is elérhető.
  • Internet Explorer, Edge: a Microsoft termékei, Windows operációs rendszereken alapértelmezett. A Netscape és a Google Chrome közötti időszakban abszolút piacvezető volt. Ezzel van a legtöbb probléma. Az interneten terjedő mémek szerint nagyon lassú, de ez csak a kisebb probléma. A nagyobb az, hogy elég lazán kezeli a szabványokat, így nagyon sok fejfájást okoz a webfejlesztőknek, hogy az oldal jól működik minden más böngészőn, kivéve Internet Explorerrel, vagy újabb nevén Edge-dzsel. Ráadásul az alapértelmezett keresője a bing.com, nem a Google. Egyetlen dologra szoktam használni: friss telepítés után ezzel töltöm le a többi böngészőt.
  • Vivaldi (https://vivaldi.com/hu/): széles körben általában csak a fenti ötöt ismerik, de azért jó tudni, vagy létezik ez is, egyébként egész jó kis böngésző.

Érdemes - ha nem is mindet, de - többet feltelepíteni, mert - ahogy látni fogjuk - bizonyos oldalakat bizonyos böngészőkkel nem tudunk megjeleníteni.

Karakteres böngészés

ELőfordulhat, hogy csak egy karakteres terminálunk van, korlátozott lehetőségekkel. A lynx nevű Linuxos böngésző alkalmas arra, hogy alap dolgokat megnézzünk a neten: pl. elolvassuk egy hírportálok a híreket, vagy egy Wikipédia szócikk szövegét elolvassuk. Multimédiás tartalmak (a képeket is beleértve) megjelenítésére ez értelemszerűen nem alkalmas.

Mobilos böngészők

Az írás pillanatában a böngészés nagyobb hányada már okoseszközökön (okostelefon, tablet stb.) történik, és várható, hogy ezeknek az aránya tovább fog nőni. Az ilyen eszközökbe a gyártó általában tesz bele egy saját böngészőt, de a nagyobb böngészőknek is vannak ilyen eszközükre készített "kistestvérei" (pl. Google Chrome, Opera Mini).

Fontos azt tudnunk, hogy nem ugyanazt kapjuk mobilon mint számítógépen.

  • Elsősorban jóval kisebb a képernyő, így a számítógép monitorára optimalizált megjelenés nehezen használható mondjuk egy telefonon.
  • Hiányoznak a számítógépeknél szokásos beviteli eszközük is, pl. billentyűzet, egér, érintőpárna. Más lehetőségek viszont vannak (pl. elfordulás érzékelő, GPS stb.), amit ki tudnak használni az okos eszközös böngészők.
  • Az okoseszközök kapacitása általában elmarad a számítógépekétől, így az erőforrás igényesebb oldalak nem úgy jelennek meg, mint számítógépen.
  • Bizonyos dolgok, pl. Java vagy Flash, teljesen hiányoznak. Egyrészt az erőforrásigény miatt, másrészt amiatt, hogy ezek a PC világában régóta cipelt örökségek, amitől meg szeretnének szabadulni, az okoseszközök világában pedig ki sem alakították. Ez azt is jelenti, hogy egy olyan oldalt, amelynek lényeges eleme az Applet (pl. egy online játék) elvi esélyünk sincs okostelefonnal megnézni.

Figyelembe véve azt, hogy egy okoseszköz mindenképpen más, mint egy hagyományos számítógép, a jelentősebb szoftvercégek gyakran külön mobilos megjelenést készítenek. Ez azt jelenti, hogy eleve máshogy néz ki az oldal telefonon mint számítógépen (pl. egy hírportál számítógépen több hasábú lehet, telefonon tipikusan egy hasáb), és az is előfordulhat, hogy bizonyos funkciók csak az egyiket, míg mások csak a másikon érhetőek el.

A böngészők szolgáltatásai

Első ránézésre egy böngésző nem csinál mást, csak megjeleníti a letöltött oldalt. A valóságban azonban a böngészők sokkal több szolgáltatást nyújtanak ennél, melyek közül párat megemlítek. A technikai részletekről később olvashatunk.

  • Sütik kezelése: általában automatikusan elmenti, amit felül tudunk bírálni, ill. ki tudjuk törölni a már elmentett sütiket.
  • Engedélyek kezelése: oldalra lebontva megadhatjuk azt, hogy pl. hol legyen engedélyezett vagy tiltott az Applet, a Flash vagy a JavaScript.
  • Jelszók kezelése: a jelszó automatikus beírását ill. az automatikus beléptetést maga a böngésző hajtja végre.
  • A böngészési előzmények megjegyzése. Tipp: általában a Ctrl+Shift+T kombinációval tudjuk megnyitni az utoljára bezárt lapot.
  • Gyorsítótárazás (cache): a letöltött oldalakat lementi, és ha legközelebb ugyanazt az oldalt megnyitjuk, akkor a böngésző előtte lekérdezi az utolsó módosítás dátumát. Ha az megegyezik az elmentett változattal, akkor ez utóbbit tölti be, ami egyrészt sokkal gyorsabb, másrészt csökkenti az internet forgalmat is.
  • Privát böngészés. Elsősorban arra a célra lett kitalálva, hogy ha olyan oldalakat szeretnénk megnézni, aminek nem szeretnénk, hogy nyoma maradjon, akkor tényleg ne maradjon nyoma. A funkció egész jól kihasználható új oldalak fejlesztésénél, ugyanis nem menti el az előzményeket és a sütiket sem, így minden egyes betöltésnél úgy viselkedik, mintha először töltöttük volna be.
  • Az oldal forrásának megtekintése: minden oldal egy HTML oldal, és ennek a forrását lehet megtekinteni, általában a Ctrl+U kombinációval.
  • Fejlesztőeszközök: kifejezetten fejlesztéshez használatos, és általában az F12 gombbal tudjuk megjeleníteni. Segítségével további részleteket kaphatunk az adatforgalomról a böngésző és a szerver között, a böngésző oldalon: pl. mi volt a pontos kérés (beleértve a fejléc információkat is), arra milyen válasz érkezett, milyen az aktuális oldal pontos felépítése stb. Meglepő egyébként, hogy egy-egy oldal letöltésekor a háttérben mennyi minden történik; ma már messze nem azt a világot éljük, hogy amit egy oldalbetöltésként tapasztalunk, az a háttérben valóban egy kérést és egy arra adott választ jelenti.
  • Helyesírás ellenőrzés: ha egy oldalon azt látjuk, hogy aláhúzza a gépelési hibánkat, az a legtöbb esetben a mi böngészőnkön belül történik. A frissen feltelepített böngésző nem feltétlenül tartalmazza azt a helyesírás ellenőrzést, amit szeretnénk (pedig alapból betehetné mindig az angolt + valamint a felhasználó nyelvét, ami lehet az operációs rendszer nyelve, a böngésző nyelve vagy a felhasználó tartózkodási helye), ezt általában külön be kell állítani.
  • Az oldal lementése: ezen valószínűleg nincs semmi meglepő, az eredmény viszont sokszor nem az, amire számítunk. Ennek az oka az lehet, hogy (értelemszerűen) a JavaScript-et is lementjük, ami offline módban megakadályozhatja a tartalom megjelenítését, ha nem tudja letölteni a reklámokat. Ill. lehet, hogy lementjük magát az oldalt, de ha az hivatkozik egy tartalomra, ami másik szerveren található, akkor ez utóbbi hiányozni fog, ha lementjük az oldalt. A HTML oldalak lementése tehát nem egyszerű, és sok esetben célszerű utólag kézzel "kipucolni". Ami szintén nem egyszerű; tudnunk kell hozzá, hogy mi mint jelent.

Kiegészítők

Vannak olyan műveletek, amelyek szinte mindennaposak, de a böngészők alapból mégsem támogatják, ezekhez beépülőket kell használnunk:

  • Képernyőkép készítése: az oldal logikai mérete általában nagyobb, mint amennyi fizikailag ráfér a képernyőre. Az operációs rendszer képernyőkészítője (vagy egy külső programé) csak a fizikailag megjelenített részről tud képernyőképet készíteni, annál többről nem. A böngésző nyilván képes a teljes oldal képét létrehozni, amit görgetéssel tudunk megjeleníteni. Az viszont érthetetlen, hogy miért nem tudjuk képként lementeni az egészet. Ehhez léteznek kiegészítők. Kulcs a kereséshez: full page screen capture plugin. De ennek a működése nem teljesen tökéletes: nem az eleve már memóriában kialakított képet menti le, hanem végig lapoz a böngészőt, mindegyikről készít egy képernyőképet, és azokat összefűzi. Ez nem mindig 100%-ban ugyanaz, mint ami a memóriában van, mert a görgetés maga is befolyásolhatja azt, hogy hogyan néz ki az oldal.
  • Videó mentése: az egyszerű halandó azt gondolná, hogy ha megnézünk egy videót, az logikailag ugyanaz, mint megnézni egy oldalt: valami módon le kell tölteni lokálisan, ahhoz, hogy a mi böngészőnkben lássuk a tartalmat. Ha tehát a letöltött HTML oldalt le tudjuk menteni, vajon miért nem működik ez filmek esetén? Technikailag persze bonyolultabb, mint magának az oldalnak a letöltése, de azért nem annyival! Léteznek is kiegészítők; kulcsszavak: video downloader plugin (a tapasztalatom szerint a leginkább használható a három színes gömb ikonú Video Downloader Firefox böngészőben). Speciális esetben, ha egy YouTube videót szeretnénk letölteni, akkor arra a következő trükköt tudjuk alkalmazni: ha a videó URL-je a következő: https://www.youtube.com/watch?v=123456789AB, akkor ezt írjuk be: https://www.yout.com/watch?v=123456789AB (tehát ube nélkül). Ekkor le tudjuk tölteni a YouTube videót. Ez utóbbi már nem a böngésző szolgáltatása, hanem a yout.com oldalé, de az információ mégis ide kívánkozott.

Webes alkalmazások

A böngészőkön kívül vannak még egyéb olyan alkalmazások is, amelyekről minimum jó, ha tudunk, de célszerű használni is:

  • curl: egy parancssoros program, amellyel bármilyen HTTP lekérdezést végre tudunk hajtani. Elsősorban fejlesztési célokra szolgál.
  • Postman: hasonló mint a curl, de ez grafikus felületű.
  • wget: oldalak rekurzív letöltésére (is) használható parancssoros alkalmazás.
  • HTTrack: ugyancsak oldalak rekurzív letöltésére használható, grafikus felületű program.
  • WireShark: segítségével a pontos hálózati forgalmat lehet elemezni. Kifejezettem fejlesztői segédeszköz.
  • ping: ezzel a parancssoros alkalmazással azt tudjuk ellenőrizni, hogy maga a szerver, amit el szeretnénk érni, egyáltalán elérhető-e.
  • telnet: ez egy protokoll, valamint program is egyben, amivel be lehet jelentkezni távoli szerverekre karakteres üzemmódban. Legelterjedtebb formája Windows alatt a PuTTY. Az IP cím megadásával alkalmas arra, hogy ellenőrizzük, egy adott szolgáltatás működik-e.
Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License